Évzáró – másképp
Reggeli Újság: Both Abigél 2004.06.23. 20:09
Molnár Zsoltinak is befejeződött az idei tanév. Számára az iskola is teljesen mást jelent, mint a gyerekek legnagyobb részének. Pedig neki is van ellenőrzője, mint minden diáknak, ő is felel, készül a vizsgákra – csak éppen iskolába nem járhat. És nem azért, mert húszéves.
A fiú születésekor agyvérzést kapott, és nem tudja koordinálni a mozgását. Ezért nem tud írni, járni, beszéde is akadozik, nehezen érthető. De szellemileg ép, egészséges, tudásvágya pedig egyszerűen óriási. Szabó Nusi néni már hosszú évek óta hetente kétszer jár hozzá, és tanulnak. Mindent, ami érdekli Zsoltit, s amiről a szülők úgy gondolják, szüksége lehet rá.
Csütörtökön délután felmérték, mi maradt meg a félévi tananyagból, amit persze Nusi nénivel ketten állítottak össze. Az irodalom, a román nyelv és a földrajz mellett olyan tantárgyuk is van, amelyet úgy hívnak, építészet. Mert Zsolti él-hal a földrajzért és a híres épületekért. Rengeteget olvas, és gondolatban végigjárja a világot, tökéletesen tisztában van a politikával és a sporttal egyaránt. A felmérő, akárcsak a tananyag, eltért az iskolában szokásos tesztektől, de nehezebb is volt. Zsoltinak először országzászlókat kellett felismernie. Több tucatból egyet sem hibázott. Majd – mint egy igazi vizsgán – tételek közül választott, és olyan kérdésekre adott tökéletes választ, mint például: melyek Pakisztán szomszédai, mi India államformája, ki építtette a kínai nagy falat, mi a kasztrendszer? stb. Mindent meg is magyarázott, és egyáltalán nem lehetett olyat kérdezni, amire azonnal ne jött volna a helyes válasz. Építészetből is remekelt, Nusi néni nem tudott olyan épületet mutatni neki, amelyikre azonnal ne vágta volna rá, hogy ki építette, mikor, milyen célból, hány méter magas. Szóval Zsolti jelesre vizsgázott, be is került ellenőrzőjébe a csillagos tízes, majd Nusi néni le is zárta egész évre. Mert most neki is, mint minden diáknak, következik a nyári vakáció, amikor nincs lecke, nem kell tanulni. Azért Zsolti megígérte, nyáron is olvas, és Nusi nénit is akarja látni, csak ne tanuljanak. Inkább foglalkozzanak Zsolti költeményeivel. Tudniillik a fiatalember verseket is ír, jobban mondva, tollba mondja édesanyjának, aztán Nusi nénivel közösen még csiszolnak a szórenden, ha kell. Sakkozni is nagyon szeret, csak bajban volt a család, mert már mindenkit megvert, nem volt kivel játszani. Ezért születésnapjára kapott egy sakkautomatát, amelynek 64 nehézségi fokozata van. A szülők remélik, egy darabig még meg tudja verni a gép Zsoltit. Legalábbis a magasabb fokozatokon.
|