Nagyvárad a hatalomváltozás viharában |
DR. FLEISZ JÁNOS |
2004.05.15. 15:26 |
A történeti Magyarország első világháború utáni felbomlási folyamata a páduai és belgrádi fegyverszüneti megállapodásokkal, az ezeket követô román, délszláv, csehszlovák katonai fellépéssel kezdôdött, és a trianoni békeszerzôdéssel 1920. június 4-én zárult le. E folyamat Bihar megyét és Nagyváradot is érintette. Írásunk röviden Nagyvárad Romániához csatolásának körülményeit, eseményeit és következményeit mutatja be.
|
Nagyvárad a II. Világégésben |
Balázs D. Attila |
2004.05.05. 20:54 |
1944 Augusztus 30
Amerikai (USA AF) gépek bombázzák Nagyváradot és Szászrégent.
- Megalakul a 2. magyar hadsereg Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt. Erői a Borsai hágótól Nagyvárad térségéig mintegy 300 kilométeres vonalon helyezkednek el (2., 7. és 9. póthadosztály, 2. páncéloshadosztály, 25. gyaloghadosztály, 1. és 2. hegyi pótdandár, 10. rohamtüzérosztály és a Székely Határvédelmi Erők 20 zászlóalja).
1944 Szeptember 01
A magyar kormány tiltakozó közleményt ad ki, mivel tudomására jut, hogy a dél-erdélyi hatóságok augusztus 24. óta több száz magyar tanítót, ügyvédet, katolikus, és református papot, apácát, valamint tisztviselőket, iparosokat, földműveseket szedtek össze és internáltak különböző regáti és dél-erdélyi táborokba, Tîrgu-Jiuba, Lugosra, Belényesre, Nagyhalmágyra és más helyekre. A Fehér megyei csendőrprefektus augusztus 30-i összesítése szerint addig 210 magyar nemzetiségű román állampolgárt internáltak különböző internáló táborokba. (Csak Tîrgu-Jiun 22 református és katolikus pap raboskodik. Belényesre internálták többek között Buthy Sándor magyarremetei lelkipásztort, későbbi nagyváradi református püspököt, Nagyhalmágyra pedig Olosz Lajost, a királyhágómelléki református egyházkerület főgondnokát, ismert költőt.) -- 1944. október 26.
|
A Nagyváradi Székeskáptalan könyvtára a XVIII. században |
|
2003.11.20. 14:19 |
A katolikus egyház és könyvtárai Nagyváradon
Nagyvárad könyvtárkultúrájában a nagyszámú szerzetesrend és a Szent László alapította püspökség jelenléte folytán a katolikus könyvgyűjteményeknek a középkor és az újkor folyamán egyaránt jelentős szerepük volt. A város és környéke a három évtizedes török uralom (1660-1692) idején illetve az azt megelőző és követő zűrzavaros időkben teljesen elpusztult, középkori fényes könyvtárkultúrájának nyomai sem maradtak, így csak XVIII. századi alapítású és ugyanezen század folyamán gyarapodó könyvtárak története lehet kutatásaink célja.
|
NAGYVÁRAD A BOLDOG BÉKEIDŐKBEN |
Dr. Fleisz János |
2003.11.19. 18:51 |
„Ez a váras Bihar vármegyének és a Tiszán innen való darab földnek metropolisa, fővárosa vala” – írja Szalárdi János. A 900 éves Nagyvárad – ma Bihar megye székhelye – a határtól csupán 8 kilométerre
van. Nagyvárossá 150 éve vált.
|
A Pallas lexikon a következőket írja városunkról |
Pallas lexikon |
2003.11.09. 14:56 |
Nagy- (Gross-Wardein, l. a mellékelt helyszinrajzot), törvényhatósági joggal felruházott város Bihar vármegyében, a Sebes-Körös mindkét partján.
|
|