Lakásvadászok áldozata az a tizenkét váradvelencei család, melyeknek otthonait a közköltségek kifizetésének késése miatt elárverezik. Egy korábbi lapszámunkban már beszámoltunk Ungvári Tamás esetéről, aki alig több mint hárommillió lejes adósság miatt került utcára múlt évben. Esete azonban nem egyedülálló, Váradvelencén kisebb tartozások miatt is fennáll a kilakoltatás veszélye. Több család már jó ideje kénytelen volt elköltözni, mások évek óta pereskednek lakótársulással, végrehajtóval, így próbálva elkerülni a kilakoltatást.

Ungvári és Cazacu bukaresti tiltakozása: senki nem figyelt rájuk

A velencei történet azért is figyelemfelkeltő, mivel mindegyik esetben ugyanazok a személyek kezdeményezték a kilakoltatásokat, akik a tömbházlakásokat „bagóért” bocsátják áruba.

A lakótársulás vezetőinek módszere egyszerű: amint valaki már nem tudja tartani a lépést a közköltségek fizetésével, a telekkönyvi hivatalban bejegyzik, hogy az ingatlanon jelzálog van, és anélkül járják végig a kilakoltatáshoz szükséges procedúrát, hogy a tulajdonost erről értesítenék. Több esetben az áldozatok csak véletlenül jöttek rá, hogy elárverezik lakásukat. Ellenben már hiába akarták a hátralék nagyobb részét kifizetni, a lakótársulás nem fogadja el a pénzt, mondván: a tartozást egy összegben kell kiegyelníteni. A summa hónapról hónapra nő, amit a büntetőkamat is növel.

A lakások értékét egy megbízott szakértő rendre alulbecsüli, a két- vagy háromszobás, több százmilliót érő lakrészek árát 70-90 millió lejben állapítva meg. A végrehajtó megszervezi az árverést, és jöhet a rendőrség segédkezni a kilakoltatásnál. Az eddigi károsultak szerint a már eladott ingatlanokat az ügyintéző vagy pedig a jogtanácsos rokonai vásárolták meg aprópénzért, és újsághirdetésekben azonnal árulni kezdték.

A hálózat áldozatai a következők: Ungvári Tamás, Marius Cazacu, Daniel Buhaş, Penycsik György, Mihai Galiş, Pop Victoria, Ştefan Florian, Kovács Anna, Nagy Kleopátra, Valeria Pop, valamint Dorina Mogoş és Eugen Lascu.

Marius Cazacu már évek óta pereskedik. 1998 januárjában, míg hosszabb időre el volt utazva, a lakótársulás pert indított ellene a hátralékai miatt. Az érintett értesítése helyett mindössze a törvényszék hírdetőtáblájára ragasztották ki az idézést – ez is bevett szokásuk. A tárgyaláson Cazacu nem volt jelen, az igazságszolgáltatás a lakótársulának adott igazat, jöhetett a végrehajtó. Az érintett csak hazatértekor tudta meg, hogy nemsokára otthon nélkül marad, szerencséjére még idejében pert indított, és a végrehajtás egyelőre elmaradt.

A károsultak szerint a lakótársulás vezetősége mellett Ioan Horhat értékbecslő és Mihai Negrău végrehajtó is részesül a már eladott lakások utáni nyereségből. Listájuk is van azokról a bírákról, akik eddig a jogtanácsosuk kezdeményezte kilakoltatási perekben a lakótársulás malmára hajtották a vizet.

A Grădinarilor, Liliacului és Andritoiu utcákban a lakótársulásoknak ugyanaz az ügyintézője: Bujor Haşaş. Jogtanácsosuk szintén ugyanaz: Monica Buzatu. Haşaş ugyanakkor a Nyugdíjasok Pártjának is elnöke, a választásokon egy tanácsosi tisztséget is szeretett volna magának, ám nem gyűlt össze elég szavazata. Az elvileg a nyugdíjasok érdekeit képviselő szervezet elnöke ellen több ügyészségi kivizsgálást is indítottak a kilakoltatások miatt, ám mindegyik esetben felmentették. Korábban már elítélték szélhámosságért és nagy anyagi kárt okozó gondatlanságért. Amnesztiával szabadult.