A Drumuri Bihor Rt. privatizálásáról 2002-ben döntött a megyei tanács. „A vállalat veszteséges volt, úgy véltük, az lesz a legjobb, ha eladjuk” – magyarázta Kiss Sándor, az önkormányzat elnöke, aki akkoriban a tanács alelnöke volt. Az eladásra kínált tízszázalékos részvénycsomag megvásárlására mindössze a Mudura Sándor tulajdonában levő romániai Romexa Rt. jelentkezett, amely nem sokkal később továbbadta részesedését az Evro Impex Kft.-nek. A Heti Világgazdaság információi szerint a Vegyépszer Rt. úgy jutott tízszázalékos részesedéshez a Bihar megyei tanács tulajdonában levő vállalatban, hogy tavaly nyáron megvásárolta Mudurától a 21,2 milliárd lej törzstőkéjű, több mint 700 ezer dollárra értékelt Evro Impex Kft.-t. Nem titok az a céljuk, hogy részt akarnak venni a román sztrádaépítési programban, az autópálya-építéshez kapcsolódó útjavításokban, s ennek megfelelően módosítottak a korábban édességkereskedéssel foglalkozó cég tevékenységi körén. Kiss Sándor tájékoztatása szerint még 2002-ben az útépítő vállalat részvényesei egyeztek meg a megyei tanáccsal az rt. részvényeinek eladásáról az Evro Impexnek. A tervek szerint a vállalatnál alaptőke-emelést hajtanak végre. A részvényesek közgyűlése és a megyei tanács által is elfogadott privatizálási módszer szerint ebben a közigazgatási intézmény nem vesz részt, aminek következtében az Evro Impex tulajdonába kerül a részvények többsége. Mindennek az ellenőrzésére Kisst jelölték ki, aki szerint azért adták el így az útépítő céget, mivel „jobb kisebbségi részvényesnek lenni egy jól menő vállalatnál, mint többségi tulajdonosa lenni egy a csőd szélén álló cégnek”. A privatizációs eljárás kapcsán azonban a számvevőszék vizsgálatot indított, egyes vélemények szerint a kormánypárti Vasile Duţă szenátor közbenjárására (Duţă ellen jelenleg vizsgálatot folytat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség). „A számvevőszék szerint a privatizációt nem lehetett az alaptőke-emeléssel folytatni, mivel a felvásárolt tíz százalék nem azonos a cég alaptőkéjének tíz százalékával. Több, a vállalat tulajdonában levő ingatlan ugyanis nem volt bevezetve a részvényjegyzékbe, következésképp nem volt az alaptőke része” – magyarázta Sarkady Zsolt parlamenti képviselő, aki az útépítő vállalat igazgatótanácsának volt tagja. A procedúra azért húzódott el, mivel voltak olyan esetek is, hogy néhány épület vagy telek tulajdonjogának tisztázásáért perek folytak. Sarkady úgy magyarázta, hogy a privatizálás tőkeemeléses változata lett volna a megfelelőbb, mivel így a vásárló nem készpénzzel fizet, hanem az összeg ellenértékének megfelelően korszerűsíti az útépítő vállalat felszerelését, ezzel biztosítva a piacképességét. A Drumuri Bihor Rt. felszerelése már nagyon elavult, sok esetben bérelte a munkagépeket ahhoz, hogy dolgozhassanak az emberei. A másik megoldás esetében a vásárló a tanácsnak fizetné az összeget, és ezenkívül kellene a fejlesztésre fordítson. Kiss szerint az ellenőrzések a személye elleni támadások voltak. Mint a privatizálási eljárás kijelölt felügyelője, leállíttatta az alaptőke-emelést. Azonban úgy vélte: az általuk elképzelt magánosítás jogilag megállja a helyét, mivel „sehol nem írja, hogy így nem szabad”, ugyanakkor „az a módszer lett volna helyesebb, mivel a vásárló a befektetett összeget a cég talpraállítására fordíthatta volna”. A számvevőszék által kirobbantott botrány után döntöttek a többségi részvénycsomag eladásáról. Az árverésen a Drumuri Bihor Rt. Részvényeinek 54 százalékáért 20 milliárd lej a kikiáltási ár. A liciten egyelőre csak az Evro Impex részvétele a biztos. A megyei elnök nem tartja kizártnak, hogy mások is jelentkezzenek, mivel az 54 százalékos részesedés eléggé kecsegtető a jelenlegi körülmények között, amikor a tervezett autópálya Brassó és Bors közöti szakaszát építő amerikai Bechtel vállalat helyi alvállalkozóknak adná ki a munkát.

Rá a képre: Képünk illusztráció