Orbán Viktor készülő nemzetstratégiáról beszélt Zilahon

erdély.ma  2004.09.20. 11:08

Az istentiszteleten Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A főtiszteletű a zilahi ligeti templom megépítését Noé bárkájához hasonlította, amelyre a veszély pillanatában fel lehetett kapaszkodni.

 

Kifejtette: a templomok olyan mentsvárak, ahová minden elveszendő értéket be kell gyűjteni. Emlékeztetett: nem lehetünk pazarlók, hiszen az elmúlt 14 esztendőben a Kárpát-medencei magyarság létszáma egymillió lélekkel apadt. Tőkés építkezésre buzdította a híveket, rámutatott: az erdélyi magyarság nem az embert és embert, népet és népet elválasztó falakra, hanem Istennek tetsző, békés építkezésre vágyik.

 

A zilahligeti református templom építését 1998-ban kezdték, tájékoztatott Oláh Mihály helybeli lelkipásztor. A Galvácsy László zilahi műépítész által tervezett templom többmilliárd lejbe került.

 

Az ünnepi beszédek az istentisztelet keretében hangzottak el. Orbán Viktor kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha e két város szinte összekeveredik.

 

A felszínen valóban az látszik — fejtegette a szónok —, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett — hangoztatta Orbán, kijelentve: "mi ugyanis elsősorban nem politikai küzdelmet folytatunk pártokkal pártokért, kormányokkal kormányokért, a mi küzdelmünk elsődleges célja a közösségépítés, a teljes magyar nemzeti egység megalkotása."

 

A polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem valamilyen futó kalandja volt a legújabb kori magyar történelemnek, hanem csak az előhang, a prelúdium — hangsúlyoztaOrbán, leszögezve, hogy az igazán nagy dolgok csak most vannak készülőben. Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik — folytatta gondolatmenetét az ellenzéki politikus, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy Magyarország 2004 májusa óta az Európai Unió tagállama, és ez a romániai magyaroknak is reményt adhat. — Bár a budapesti kormány gyengécske, most éppen van is, meg nincs is, de Magyarország, maga a haza azért erős. Lesz majd még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti — mondta Orbán, hozzátéve: jönnek majd még Erdélybe magyarországi vállalkozók magyar tőkével, s ez elő fogja segíteni, hogy az erdélyi munkaerő e helyen találjon értelmes, hasznos és jövedelmező munkát.

 

A polgári kormány által elindított újraegyesítés nem állt meg a mostani években sem, önálló életet kezdett élni — mondta a szónok, megállapítva, hogy "eljutottunk a kettős állampolgárságról szóló népszavazásig is". S ha meglesz a kettős állampolgárság — tette hozzá —, akkor még nyilvánvalóbbá válik, hogy Magyarország az erdélyi magyarok számára remény, hiszen Magyarország és a határon túli magyarok vagy együtt emelkednek fel, vagy sehogy. A közös cél egy olyan nemzetstratégia megteremtése, amely a magyar közösség minden tagja, minden családja számára személyes felemelkedést, személyes boldogulást is kínál — mondta Orbán.

 

Ünnepi beszédet mondott többek között Erdélyi Géza felvidéki püspök, Oláh Mihály házigazda lelkipásztor, Molnár Kálmán leköszönő zilahi esperes, Bogdán Zsolt újonnan választott zilahi esperes, Kovács Zoltán, a királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka.

 

Útlevél nélkül érkezett Orbán Viktor

 

Az eredeti tervek szerint Orbán Viktornak is részt kellett volna vennie a templomavatást szentesítő szalagvágáson, erre azonban nem kerülhetett sor, mivel az ellenzéki politikus elkésett. Orbán Viktor beszédének elején elnézést kért, hogy megvárakoztatta a gyülekezetet, és elmondta: késésének oka az volt, hogy beszédének megírásába feledkezve, otthon felejtette útlevelét. — Miközben róttam a sorokat a papírra, úgy előre szaladtam gondolatban és lélekben, hogy útlevél nélkül vágtam neki az útnak. Ezért történhetett meg — amiért kicsit most szégyellem is magam —, hogy nem is tudtam úgy átjönni a határon, ahogyan az elő van írva, hanem a gondviselés segítségével, és két külügyminisztérium közreműködésével érkezhettem csak Zilahra — mondta.