– Püspök úr, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként ön felajánlotta, hogy közvetít a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ között, hogy a két szervezet tárgyalóasztalhoz üljön. Az országos választások már a küszöbön állnak, van-e még esély a párbeszédre?

– Egyházi elöljárói minőségemben és az autonómiatanács elnökeként is érzem, hogy a mögöttem álló intézmények természete szerint hivatott vagyok arra, hogy közvetíteni próbáljak az egymással szemben álló politikai erők között. Az egyházi vezetők is úgy nyilatkoztak, hogy a magyarság egységét kívánják, ugyanakkor az autonómiatanács is egységet kíván létrehozni a magyar önkormányzat ügye körül. Tehát mind az egyház, mind az autonómia szempontjából rendkívül fontos volna, hogy egymásra találjanak a különböző erők és csoportosulások. Ez adta nekem azt a bátorságot, hogy kezdeményezzem a két legfőbb szembenálló félnek a közeledését. A beszélgetések és levélváltások után eljutottuk abba a stádiumba, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kész előfeltétel nélkül asztalhoz ülni az RMDSZ vezetőivel. Szász Jenő MPSZ-elnök igennel válaszolt a megkeresésemre, Markó Béla pedig legutóbbi levelében már árnyalta az elutasító álláspontját, már nem annyira lebecsülő az MPSZ elnökével szemben, mint akárcsak még egy hete. Előbb velem mint EMNT-elnökkel szeretne találkozni, utána pedig nem látja akadályát, hogy az MPSZ-szel is tárgyaljon. Hétfőn küldtem el válaszlevelemet a pénteki megkeresésére, amelyben tudomásul vettem, hogy elutasítja a hármas találkozót, és azt a javaslatot tettem, hogy 21-én csütörtökön, Nagyváradon szívesen leülök vele egy megbeszélésre, ugyanaznap pedig szívesen találkozom Szász Jenő elnökkel is. Azt remélem, hogy e két kettős találkozó után – ha már mind a ketten a helyszínen vannak – hármasban leülhetünk egy asztalhoz.

– Milyen témákat kellene megbeszélni ezen a találkozón?

– Témajavaslataink között szerepel az autonómia, a székelyföldi népszavazás, az országos választások, az erdélyi magyarság képviselete, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), valamint a román pártokkal való kapcsolat és az EU-alkotmány kisebbségi vonatkozásai. Természetesen van, ami ezek közül sürgősebb, például az RMDSZ-elnök sürgősnek tartja az autonómiáról való megbeszélést, én viszont a legsürgetőbbnek a közeledő választások ügyét tartom. Halvány reményt még táplálok arra nézve, hogy valamilyen megegyezés szülessen és a két szervezet ne induljon egymás ellen. Különösen akkor fontos ez, ha  az MPSZ-nek sikerül bejegyeztetni a 25 ezer aláírást és részt vehet a választásokon. Ez esetben föltétlenül valamilyen egyezséget kell kötni.

– Amennyiben az MPSZ is részt vesz a választásokon, mindenképp egymás ellen indulnak.

– Ebben az esetben működésbe léphetne egy olyan tárgyalási mechanizmus, mint amilyen most zajlik Délvidéken, ahol a hat párt leült egymással az autonómiáról tárgyalni. Ugyanakkor érvényesíteni lehetne a felvidéki modellt, ahol egy pártkoalícióba tömörültek. Én eredetileg is ezt javasoltam volna, de az RMDSZ a kész helyzet megteremtésére törekedett, hónapok óta nem hajlandó partnerként elfogadni a polgári szövetséget. Ezáltal még inkább csökkent az esélye annak, hogy egy ilyen szövetség vagy koalíció létrejöjjön.

– A volt magyar miniszterelnök felvetette a határon túli egyházakkal való tárgyalás lehetőségét. A kormányfőcsere után van-e még erre lehetőség?

– A kormányválság miatt elhalasztódott Medgyessy Péter azon ötletének megvalósítása, hogy az egyházfőkkel találkozzon. Amint Gyurcsány Ferenc hivatalba lépett, rögtön hasonló levélben kerestem meg, felelevenítve a volt miniszterelnök kezdeményezését és a találkozó ötletét. Javasoltam, újítsa fel a meghívást, és megismételtem a MÁÉRT-tagságra vonatkozó felvetésemet, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és az MPSZ is részt vegyen azon az ülésen, ami már nem sokáig halogatható, mert az idén még meg kell rendezni. Erre még nem érkezett válasz.