A kettős állampolgárság ügyében csaknem másfélszeres többségben vannak a közvéleményben az „igen" hívei. Nem világos azonban, hogy mit támogat a többség. Minden negyedik válaszadó úgy tudja, hogy a kettős állampolgársághoz jutók ugyanazokat a jogosultságokat élveznék, mint a határon belül élők, további egynegyedük viszont nem tudta megmondani, mivel is járna a kettős állampolgárság bevezetése. A konkrét jogosultságok közül „fejből" a legtöbben (31 százalék) a magyar útlevelet említették, és ezt meg is adná a külhoniaknak a lakosság csaknem kétharmada. A többség az iskolahasználati jogot is „engedélyezné", ám a szavazati jog, az egészségügyi ellátás és főleg a nyugdíjellátás dolgában az emberek nagyobb része már nem támogatná a kettős állampolgárság bevezetését.

Az ezt ellenzők az átlagnál sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a kettős állampolgárság megadásával jelentősen növekedne a Magyarországra áttelepülők aránya. Ám egész biztosan nem a határon túli magyarság megmaradását, hanem a saját jóléti privilégiumaikat érzik veszélyeztetve, túlnyomó többségük (82 százalék) ugyanis azt is ellenzi, hogy a kormány többet költsön a külhoniak helyben maradásának támogatására.

Valószínűleg a ma még a részvételüket biztosra mondó szavazók között (49 százalék) is vannak olyanok, akik majd mégsem mennek el szavazni, így ennyivel a referendum előtt nehéz lenne megjósolni, valóban eredményes lesz-e végül a népszavazás.

A korábbi szavazási tapasztalatok figyelembevételével kalkulált 45 százalék körüli részvételi arány inkább a becslés felső határa lehet (az EU-népszavazáson például 15 százalékkal kevesebben voksoltak, mint ahányan azt előtte biztosra mondták). Az emberek egyébként átlagban 41 százalékos részvételre tippeltek.