Nagyvárad önkormányzati testületének tagjai a legutóbbi tanácsülésen vehették kézbe a megyeszékhely elsô, konkrét számadatokat és javaslatokat tartalmazó, hosszú távú fejlesztési tervét. Egy metropolis marketinget végzô céget bíztak meg a megyeszékhely és a környezô települések gazdasági, szociális, kulturális elemzésének elkészítésével, amely konkrét fejlesztési csomagot is tartalmaz.

Mostmár az a feladat, hogy jogilag meghatározzák a településcsoport mûködését, és létrehozzák a polgármesterekbôl, alpolgármesterekbôl álló vezetô testületet, amely majd koordonálja a programot. Biró Rozália, Várad alpolgármestere szerint, szükségszerû, hogy egy Váradhoz hasonló aglomerációnak meglegyen a kistérségi politikája, pláne az EU-s csatlakozás elôtt, amikor a kistérségi összefogások elônyt élveznek az uniós pályázatokban: „A környezô községek vezetôi különbözôen fogadták metropolisz tervünket. Mivel a megyeszékhelyhez közel is léteznek kevésbé fejlett települések, számukra húzóerôt jelenthet Várad, amely könnyebben jut infrastrukturális fejlesztési hitelekhez, hiszen megvan hozzá az önrészünk. Nekünk pedig a pályázatokon megítélésben segít, hogy nem csak magunknak kérünk. Ilymódon közösen foghatunk útfejlesztésbe, a közlekedés, ivóvíz és fûtési hálózat kiépítésébe, nem mindegy, hogy egy település, vagy hét, kétezer, vagy háromszázezer emberért pályázunk, lobbizunk."

Várad kinôtte magát, lassan szüksége lesz területekre, ezért több vidéki település attól tart, hogy a város be akarja kebelezni, vagy elhalássza a beruházóit, ezért nem csatlakoztak a településtársuláshoz, vélekedett Biró Rozália. Nagyvárad metropolisz övezetébe esik Csatár, Pályi, Váradszentmárton, Szentandrás, Fugyivásárhely és Bors község, a települések tavaly írták alá az együttmûködési szándéknyilatkozatot. Romániában az elsô olyan településcsoport, amit a központi költségvetésbôl is finanszíroznak, tájékoztatott a városvezetô.