Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetésében leszögezte: a magyarok határokon átívelő egysége bizonyos politikusok ténykedésének tulajdoníthatóan elveszítette valódi lényegét, elanyagiasodott, a pénz kérdésévé vált. Az egyházi elöljáró fontosnak tartotta kiemelni, hogy az erőszakos megoldások ideig-óráig érvényesülnek ugyan, ám hosszú távon sosem érnek célba, hisz szétesésre ítélik az összetartó közösségeket. „Csak isten felkentjei lehetnek igazi uralkodók” – mondta. Kifejtette: léleknyomorító rendszer az, amelyben élünk, ám itt az ideje, hogy ebből az átkos helyzetből a megújulni látszó rogériuszi gyülekezet példájából okulva végre kibontakozzunk; e felemelkedéshez erőt elődeink cselekedeteiből meríthetünk, akik ismételten szinte a semmiből nőttek nagyjá. Tőkés László szerint Bethlen vallásossága is azt bizonyítja, hogy Isten áldására van szükségünk ahhoz, hogy építő jellegű munkánk csúcsára feltehessük a zárkövet.

Jakó Zsigmond levélben eljuttatott üdvözleteinek tolmácsolóját követően Katona Tamás magyarországi történész méltatta a csodálatos életkedvvel, ritka politikai érzékkel és varázslatos, száraz humorral megáldott fejedelem tetteit. Aláhúzta: amellett, hogy kiváló hadvezérnek bizonyult, a kereskedelem felkarolása által Bethlen hazájának gyarapodásához, gazdagodásához is hozzájárult. Jól tudta: a kis országoknak szövetségi rendszerekben kell gondolkodniuk. Ennek megfelelően igyekezett megosztani ellenségeit, aminek meg is lett az eredménye, hisz uralkodásának 16 éve alatt idegen csapatok nem tették be a lábukat Erdély földjére. Megmutatta, miként lehet megteremteni az egységet a sokszínű országban. „Nem zsákmányért, pénzért, pillanatnyi győzelmekért, hanem szent ügyekért, közös, tartós érdekekért harcoltak. Ez a tény sorakoztatta fel ugyanazon zászló alá a vezéreket. Megértették, felelősséggel tartoznak egymásért” – fogalmazott.

A múltbeli dicső események felidézését folytatva Baráth Béla a protestáns fejedelem egyház- és művelődés-politikájáról beszélt, arról a két pillérről, amelyre Bethlen támaszkodott: a pátriáról és a religióról. A Magyar Polgári Szövetség nevében Szilágyi Zsolt szólt a hallgatósághoz, megmagyarázva a kettős állampolgárság és a még csak elvben létező területi autonómia jelentőségét. Szilágyi jelezte: Bethlen akkor teremtett hazát a magyaroknak, amikor az ország idegenek kezére került. Utolsóként Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette az uralkodó Nagyváradhoz is kapcsolódó életpályáját. 

A rendezvényen közreműködött a rogériuszi templom vegyeskara és ifjúsági kamarakórusa, a Varadinum vonósnégyes, ifj. Kovács Levente színművész, Balogh Tímea és Fazakas Tamás. Mire a templomból a parkba kivonuló tisztelgők a szoborhoz értek, az RMDSZ-es alpolgármester koszorúját már ott találták.

A tegnapi megemlékező ünnepségen, amelyen a helyi cserkészcsapat is képviseltette magát, a Hajdú-Bihar megyei Huszárhagyomány-őrző Közhasznú Egyesület állt díszőrséget. A szervezők külön köszönetet mondtak Kós Andrásnak, a megkoszorúzott szobor alkotójának.