A színdarabturné állomásai (a megadott telefonszámokon lehet érdeklődni és jegyet rendelni):

Március 27., 19. óra, Zilah, Kálvineum (tel.: 0745164109)
Március 28., 19. óra, Nagykároly, Városi Színház (tel.: 0749161555)
Március 29., 20. óra, Szatmárnémeti, Északi Színház (tel.: 0745164109)
Március 30., 19. óra, Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székháza (tel.: 0747901090)
Március 31., 20. óra, Arad, Jelen Ház (tel.: 0257282020)

A darab témája: A két világégés közötti sanyargatott és elnyomott Erdély. A feledhetetlen visszatérés a Szent Korona joghatósága alá. Egy ember, aki megállja a helyét, körötte mint suhanó gyermekek a körhintán, forognak a köpenyek. A háború és a pusztulás. A félelem uralma. A zsarnokság.
Magyar sorsok a lidérces, térdig vérben gázoló, démoni huszadik századból.


Rendező:
Andrási Attila

Szereplők:
Péter-Körmöci Petronella
Csernik Árpád
Kálló Béla
Molnár Zoltán
Péter Ferenc


Részlet az előadás szövegéből:

„Napok óta, hetek óta a rádiót hallgattuk. Mindenről tudtunk, ami odakint történt, felcsillanó reménnyel vártuk a magyar és a román kormány közötti turnuseverini tárgyalásokat, örvendünk és remegtünk egyszerre, minden hír összerázott, ami onnan jött, s amikor a tárgyalások hirtelen megszakadtak, összeharapott fogakkal vártuk, hogy na, most… na most!

 

Aztán megszólalt a rádió. Éreztük, nem: tudtuk, hogy valami nagyot fog mondani. A bécsi döntést mondta. Felugráltunk. Tülekedtünk a térkép körül, kezünk reszketve markolta a ceruzát, azt hittük, elpattannak az idegeink. S egy női hang mondta az új határt: Kötegyán... Várad alatt... Gyalu alatt... Kolozsvár alatt.. Kolozsvárnál északkeletre fordul... Szentgotthárd alatt... falunk nevére még a csend is jégtömbbé fagyott... s mondta tovább... Köbölkút... Bánd... Nyárádtő... Balavásár... Majd a Kormányzó úr Őfőméltósága szólt: Honvédek, előre az ezeréves határokhoz!”

Rövid előzetes a darabról ide kattintva: http://www.youtube.com/watch?v=oVrF6NE29fw

A rendezvény plakátja letölthető ide kattintva (kb 1 Mb)
Infók : http://www.emi.erdely.ma/?id=169

A darab rövid bemutatása

Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház. A délvidéki társulat tagjai első erdélyi körútjukon Wass Albert szellemét idézik meg A világ és a vége című drámájukban.

A művet az írófejedelem két kisregénye, az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Jönnek alapján Andrási Attila rendező és Péter Ferenc színművész állította színpadra. Mindazt, amit tudunk Trianonról, az erdélyi magyarság megaláztatásáról és elnyomatásáról, a dráma két felvonásban sokkoló erővel mutatja be jelen időben. A műben összeütközik az egyenes tartású ember és a kenőpénzre váró balkáni hivatalnok, a magyarságához tűzön-vízen át ragaszkodó hazafiság és a nemzetiségét a széljárásnak megfelelően váltogató megalkuvás, a történelmi Erdély és az a világ, ami után már soha semmi nem lesz olyan, mint korábban volt. A műsegítségével átélhetővé válik nemzedékek fájdalma, szinte kézzelfogható az idegen uralom alá vetettség keserve, s mert ezáltal saját sorsunkra ismerünk, meg is tisztulunk.

A viharban elvész az ország, de a főhős árván, kiverten is a világ sorsát intézőpolitikusokhoz készül, hogy a szemükbe nézzen, és felszólítsa őket: adják vissza a hegyeit!
Péter-Körmöci Petronella, Csernik Árpád, Kálló Béla, Molnár Zoltán és Péter Ferenc megkérdőjelezhetetlen hitelességgel tolmácsolja a színpadról Wass Albert üzenetét, talán azért, mert a megjelenített embertípusokban, élethelyzetekben saját sorsukat és szülőföldjük, a ma Szerbiához tartozó Délvidék sorsát élik át. A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház erdélyi körútja történelmi jelentőség-, hiszen a társulat hasonló világból érkezett, mint amilyenben Erdély magyarsága él. (Ágoston Balázs, Háromszék, 2007. I. 6.)


Részlet két kritikából:

Megalázás, fájdalom, öröm, csalódás, pusztulás, remény jelenik meg a színpadon egyetlen pici közösség tolmácsolásában. A játszók sokkal többet nyújtanak a színészi játéknál. A szerepekkel történő azonosulások, a gondolatok átadása pontos és tanítandó. Általuk mi, nézők átéljük a fájdalmat és a kétségbeesett kiáltást a szabadságért… úgy érzem, viszonzásként részünkről, nézőktől, kevés volt az álló vastaps. (Molnár Györgyi, Magyar Nemzet, 2006. XII.12.)

A világ és a vége pontosan arról szól, amit a címe elénk vetít: az elszakadt Erdélyről, a hazájukat vesztett magyarok szenvedéséről, egy olyan világról, ami a miénk volt, minden idegünkkel belé tartoztunk, s arról, hogy ezt a világot, az életünket, elvették tőlünk. A vágyról, hogy a magyar élhessen méltósággal a saját hazájában, hogy visszakaphassa a hegyeit, hisen a aját földjén nem ő az idegen. Az előadás egyszerre mutatja be az emberi tisztaság és a tisztátlanság képét is…
Péter-Körmöci Gabriella, Kálló Béla, Kákonyi Tibor, Molnár Zoltán és Péter Ferenz színművészek Andrási Attila vezetésével mindannyian olyan elhivatottsággal fűtöttek, s olyan, a magyar ember szívét sajogtató s egyben önmagában erősítő kérdéseket tárnak elénk szépségesen, melyek egyszerre igazi színházat s igazi ünnepet teremtenek. (Herbák Dóra, Magyar Demokrata, 2006/24)

 További linkek:

www.szentkoronaradio.com/node/411

www.honalapitvany.hu/eloadasok.php