Erdélyben több összefüggő terület is van, ahol az őshonos magyar nemzeti közösség többségben van. Ilyen a Székelyföld és ilyen a Partium keleti része, a Nagyvárad és Szatmárnémeti közötti terület is, a tágabb értelemben vett Érmellék.

Székelyföldi testvéreink már számos alkalommal kinyilvánították igényüket a területi autonómia iránt.

Az érmelléki, bihari tömbmagyarságot képviselő politikusok még nem fogalmazták meg az itt élő magyarok óhaját, a területi autonómia iránti igényt. Még csak nem is próbálták elmagyarázni, hogy mit jelentene az itt élő magyarok számára az önrendelkezés, holott az RMDSZ legutóbbi választási kampányában is az szerepelt „Együtt az autonómiáért!” Reméljük, hogy erről nem mondtak le, hogy az újabb választási kampány közeledtével komolyan is fogják gondolni felhívásukat és ezt a kérdést nem silányítják kampánytémává.

            Az Érmelléken és a Szatmárig terjedő vidéken élő több mint 200 ezer magyart, akik évszázadok óta többségben élnek ezen a területen, megilleti a saját önkormányzat, a területi autonómia. Akik itt élünk, magyarok, nem hagyhatjuk, nem tűrhetjük, hogy nemzeti megmaradásunk a politikának álcázott önös gazdasági érdekek játékszere legyen. Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy kivívjuk nemzeti megmaradásunk egyetlen zálogát, az autonómiát. Csakis az autonómia, az önrendelkezés lehet biztosíték arra, hogy a többségi nacionalista elnyomás, gazdasági, oktatási ellehetetlenítés ne morzsolja fel az érmelléki, az erdélyi magyarságot. Ha jövőt akarunk magunknak, akkor az autonómia az a legkevesebb, a legszerényebb cél, amelyet el kell érnünk, ki kell vívnunk.

            Európában számos példa van arra, hogy az Érmelléknél sokkal kisebb területen, kevesebb lakosnak is teljes körű autonómiája van. Például a Romániával szomszédos Moldáv Köztársaságban 150.000 gagauz nemzetiségű embernek önálló közigazgatási egysége, autonómiája van – Gagauzia néven –, még csak nem is összefüggő területen.

Az Európai Unió tagállamának, Romániának, az őshonos kisebbségekkel való bánásmódban is európainak kell lennie. Az önrendelkezéshez Európában minden nemzetnek joga van. Az ENSZ Közgyűlése által 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya első cikkelye kimondja: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”

Mi, magyarok, élni kívánunk ezzel a jogunkkal!

Nagyvárad, 2008. szeptember 6.

az Erdélyi Magyar Ifjak partiumi szervezete

Mit jelent az érmelléki magyaroknak az önrendelkezés?

Hogyan segítheti az autonómia megmaradásunkat?

Székelyföld mellett az Érmellék egyike azon területeknek, melyeken magyar nemzeti közösségünk többségben él, és ennek folytán

a vidék sajátos autonóm jogállásának a kérdését indokolt felvetni.

Ha kivívjuk az Érmellék önrendelkezését, akkor:

• · minden nemzeti közösség számarányának megfelelően vesz majd részt a döntéshozó és végrehajtó hatalomban
• · az Érmellék minden lakosa és közössége a harmonikus együttélés szellemében tudja megőrizni önazonosságát, ápolni szellemi, kulturális hagyományait
• · az Érmellék minden magyar lakója anyanyelvén fordulhat a különböző hivatalokhoz, és magyar nyelven kap választ akár szóban, akár írásban
• · a magyar gyermekek minden tantárgyat magyarul tanulnak az óvodától az egyetemig
• · az itt élő magyarok döntik el, hogy hol és milyen óvodát, iskolát tartanak fenn, és – az országos magyar autonómia keretében – fiaikat milyen egyetemre járatják
• · az érmelléki magyarok adóinak 90%-a helyben marad; ma az adók fele sem marad az önkormányzatoknál       
• · megfelelő utak, hidak, infrastruktúra lesz az Érmelléken, hiszen adóinkat nem bukaresti és Kárpátokon túli utak építésére, rendbetételére fordítják, miképpen eddig tették az Érmellék fejlesztéséről, a pénzforrások felhasználásáról a helybeliek döntenek majd, és nem Bukarestből diktálnak nekik
• · a köz- és vagyonbiztonságot a saját szakintézmények biztosítják
• · megállítható lesz létszámbeli fogyásunk, a kivándorlás, az asszimiláció
• · lehetővé válik a vidék sajátos történelmi és természeti arculatának maradéktalan helyreállítása
• · hosszú távon behozhatjuk 88 év lemaradását, felszámolhatjuk a trianoni diktátum káros következményeit, és közösségünk virágzó, egészséges öntudatú magyar régió lehet
• · visszaadjuk a magyar ember önbecsülését és ezzel magyar fiatalok ezreinek adunk lehetőséget az értelmes élethez – Itthon!

Véget vetünk az Érmellék 88 éve tartó szándékos elsorvasztásának!

Megmaradásunknak, az Érmellék fejlődésének, felemelkedésének egyetlen esélye az önrendelkezés biztosítása!

Beszámoló ITT