|
Bolojan az igazmondó juhász
2010.02.23. 07:07
Bihar megye - Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere a közelmúltban fogadta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi képviselőit, akiknek azt mondta, hogy az állami hivatalokban meghonosított kétnyelvűség hülyeség.
Az Ilie Bolojan polgármesterrel történt február 11-iki találkozóról számoltak be tegnap a magyar nyelvű sajtó munkatársainak a nagyváradi EMI vezetői. Csomortányi István elnökségi tag elmondta, hogy a találkozón a magyar utcanevek kérdését és a hivatali magyar nyelvhasználat problémáját vetették fel. Előbbi kapcsán Bolojan nekik kijelentette, hogy az jelenleg nem aktuális kérdés, a városnak most más prioritásai vannak. A másik kérdésben a polgármester úgy vélekedett, hogy Nagyváradon a magyarok két csoportja kér anyanyelvnyelvhasználati lehetőséget a hivatalokban: az idősek, akik nem tanulták meg a román nyelvet, számukra azonban vannak személyek, akik fordítanak, illetve azok a szereplési lehetőséget kereső fiatalok, akik bár tudnak románul, csak a hecc kedvéért nem szólalnak meg az állam nyelvén. Bolojan hozzátette, hogy tiszteletlenség a román állammal és annak intézményeivel szemben az, ha olyan emberek nem beszélnek román nyelven, akik tudnak románul. Barta Béla az EMI váradi alelnöke hozzátette azt, hogy számos olyan európai példát mutattak be a polgármesternek, ahol a többnyelvűség mindennapos gyakorlat, de a belgiumi francia-flamand példára reagálva a fiatalok elmondása szerint Bolojan így reagált: „ez az ő hülyeségük.”
Mi az igazság?
Az EMI-sek azzal folytatták beszámolójukat, hogy Bolojan azt állította, hogy nem kezdték el cserélni a városban régi utcanévtáblákat, csak oda kerültek új táblák, ahol a lakók ezt kérték, vagy ahol a régiek megrongálódtak. „Csakhogy új utcanévtáblát találtunk olyan utcákban is, ahol nem is lakik senki, tehát a lakók ezt nem kérhették, továbbá olyanokat is, ahol az új mellett ott volt a még teljesen ép, régi utcanévtábla is, tehát rongálódásról sem lehet beszélni” - jelezte Csomortányi. Az EMI-seknek az a félelmük, hogy a városban a városvezető állításaival szemben megkezdődött a régi utcanévtáblák cseréje, de úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a kétnyelvűséget ebben a kérdésben. Az EMI-sek felhívták a figyelmet arra, is, hogy az ő találkozójukat követően az EMNT-nek volt egy egyeztetése Biró Rozália alpolgármesterasszonnyal, és Biró Rozália kijelentete azt, hogy napirenden van a magyar utcanévtáblák ügye és két-három hónapon belül megoldás születik a kérdésében. A fiatalok felhívták a figyelmet arra, hogy ez a kijelentés éles ellentétben áll azzal, amit Ilie Bolojan február 11-én nekik mondott. „És ha már magyar utcanevek, akkor oda kellene figyelni arra, hogy ne 'Madach', vagy 'Gheorghe Doja' nevek szerepeljenek az utcaneveken” - tette hozzá Barta.
Nyilatkozatháború
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének hétfői sajtótájékoztatóján a szervezet vezetői felidézték Szabó Ödönnek a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének egyik sajtóban megjelent nyilatkozatát, amelyben a politikus felsorolja azt, hogy az elmúlt húsz évben milyen megvalósításai voltak az RMDSZ-nek a kétnyelvűség terén. „Nem kisebbíteni akarom az élesdi RMDSZ érdemeit, de például az, hogy „Beiusului” utca, nem magyar utcanév” - szögezte le ennek kapcsán Csomortányi. Idézték Szabó Ödön egy másik sajtónyilatkozatát is, amelyben elmondásuk szerint a politikus kijelenti, hogy ostobaság a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé nyilvánítani, hiszen törvény biztosítja az anyanyelvhasználati jogot. Csomortányi elmondása szerint a 215/2001-es törvény valóban rendelkezik a hivatali anyanyelvhasználati jogról, csakhogy azt nem tartják be Romániában, arra hivatkozva, hogy nem fogadták el a törvény alkalmazását szabályozó módszertant. Mindemellett egy jogelv szerint mindazt szabad, ami nem tilos, tehát teljesen törvényes lenne, ha például egy építkezőnek kétnyelvű építési engedélyt állítanának ki - vélekedett Csomortányi és Barta Béla alelnök. Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleményük arról, hogy a váradi helyi tanács RMDSZ frakciójának kezdeményezésére a földtörvény alkalmazására vonatkozó hivatalos értesítőket ezentúl magyarul is kiállítja az önkormányzat, Csomortányi így fogalmazott: „Felháborító szemtelenség, hogy húsz év elteltével azzal áll elő az RMDSZ, hogy azok a magyar emberek, akiknek a földtulajdona kézen-közön eltűnt, ezentúl egy féloldalas magyar szöveget is kapnak arról, hogy nincs meg a földjük. Kikérjük magunknak ezt a fajta cinizmust!” Barta Béla hozzátette, hogy van ellenpélda is: „nem örültünk annak, amikor Csuzi István pártot váltott, de a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat igazgatójaként mindenféle sajtófelhajtás nélkül kétnyelvű feliratokkal látja el a tömegközlekedési járműveket, a megállókat.”
Románosítás?
A fiatalok reagáltak a Radu Tirle Bihar Megyei Tanácselnök és a Bihar megyei RMDSZ közötti nyilatkozatháborúra is. Különösen az foglalkoztatta őket, hogy honnan veszi Kiss Sándor RMDSZ-elnök azt, hogy az elkövetkező évtizedekben mintegy százezer ember jön majd a Nagyváradra, vagy a metropolisz övezetbe. Nagy József Barna a szervezet tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy Kiss Sándornak évek óta visszatérő rögeszméje az, hogy a város lakossága nagyon fog nőni fog. A lakosság a városban folyamatosan fogy, Nagyvárad polgármesterei állandóan azt mondják, hogy vegyük figyelembe az etnikai realitásokat, és azt, hogy a város magyarsága folyamatosan csökken. Emellett a román állam megkönnyítette a Moldovai Köztársaság polgárai számára azt, hogy román állampolgárságot kapjanak. Kiss Sándor fenti víziója kéz a kézben halad a fent jelzett dolgokkal - jelezték az EMI-sek, akik arra utaltak felsorolásukkal, hogy tudatos románosítás történik a városban illetve Bihar megyében.
Bolojan cáfol
Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere lapunk megkeresésére válaszolva cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének tagjai szerinte csak a szájába adtak.
A polgármester elmondta, hogy a belgiumi francia-flamand vita kapcsán mondott szavai nem az anyanyelvhasználatra vonatkoznak, hanem arra, hogy hülyeség lenne ha a nemzeti viták Belgium kettészakadásához vezetnének. Bolojan hozzátette: valóban beszélt az EMI-seknek arról a két embercsoportról, akik nem tudnak, illetve nem akarnak románul beszélni a közhivatalokban. „Igen, vannak olyan, főként idős emberek, akik nem tudnak románul, őket a jóérzés is azt diktálja, hogy segítsük eligazodni a hivatalban, míg azok, akik nem akarják beszélni a többség nyelvét, azok hátrányba kerülnek” - folytatta Bolojan, aki arra már nem emlékszik, hogy azt mondta volna, hogy tiszteletlenség a román állammal és annak intézményeivel szemben az, ha egyes polgárok nem szólalnak meg románul, holott tudnak beszélni az állam nyelvén. „Ez a beszélgetés két héttel ezelőtt zajlott le, nem emlékszek én már arra, hogy egészen pontosan milyen mondatok hangzottak el” - fogalmazott Bolojan, aki a hivatali anyanyelvhasználat kapcsán hozzátette: a nagyváradi polgármesteri hivatalban most is van lehetőség arra, hogy magyar nyelven forduljanak a polgárok az ügyintézőkhöz, és amikor az egységes ügyfélszolgálati iroda megvalósul, ez a lehetőség akkor is létezni fog.
Pap István
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
