Ifj.dr.Szilágyi Ferenc, Kovács Zoltán, Tőkés László, Toró T. Tibor, Török Sándor

Bihar megye - Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács minden magyar szervezetet partnerként vár a Partium és az Érmellék autonómiájának kidolgozására, hangzott el a vasárnap Érmihályfalván tartott fórumon.

Teljesen megtelt az érmihályfalvi kultúrház vasárnap este, amikor Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzetei Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Tőkés László EP–képviselőt, az EMNT elnökét, Toró T. Tibor ügyvezető elnököt, Kovács Csaba EMNT–igazgatót, Veres Kupán Enikő Szatmár megyei, illetve dr.Sándor József Szilágy megyei EMNT–elnököket, és a három megye szervezeteinek számos más képviselőjét. Mint megtudtuk, nevezett megyékben a szervezők a helyi és megyei szintű RMDSZ–vezetőknek is küldtek meghívókat.

Nem mások ellen

Az autonómia nem mások ellen irányul, hanem nemzeti megmaradásunk és felemelkedésünk záloga, hogy ne csak a teherviselésben legyünk egyenrangú állampolgárok, mondta bevezetőként Török Sándor. Kovács Zoltán helyi polgármester emlékeztetett, hogy a Székelyhíd–Érmihályfalva–Margitta vonalon létezett már egy, akkor a Bihar megyei RMDSZ–ben megfogalmazódott önállósodási kezdeményezés (ezt még többen felemlegették később), melynek szerinte máig ható negatív hatásai vannak. Tőkés László megnyitó előadását az 1998–ban indult úgynevezett fórum–mozgalom felidézésével kezdte (Alsócsernáton, Érmihályfalva, Nyárádszereda, Szilágysomlyó), mely autonómia–mozgalomra változott 2003–ban (szatmári Láncos templom, kolozsvári fórum, Székelyföld).

Előadások autonómiáról

Szerinte ezek az előzmények a folytatásra köteleznek, és az anyaországi változások nyomán „nálunk sem maradhat el a Zuschlag Ödönök és Hagyó Sándorok bukása” (utalás a Bihar megyei RMDSZ–vezetőkre – szerk.megj.). Úgy vélte, hogy az RMDSZ szavazótábora nagyon rendes magyar emberekből áll, akiket „nem szabad kiönteni a mosdóvízzel”, a pártot pedig várják az EMNT társaként a közös cél megvalósítására. A „magyar ügynek nem jó az árfolyma az EU–ban”, szögezte le, és ennek okát nem csak a román lobbizásban látta, de abban is, hogy az RMDSZ 1996–tól – mióta először kormányra került – felhagyott az önálló külpolitikával. Tőkés László beszéde után előadások következtek: a helyi dr.ifj.Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, illetve Csomortányi István, az EMI Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja rövidített formában megismételték azokat az előadásaikat, melyeket március elején tartottak egy hasonló témájú összejövetelen, a Bihar megyei Szalacson, a partiumi és érmelléki autonómia lehetőségeit taglalva. Előbbi felolvasta dr.Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos levelét, melyben konkrét elképzeléseket vázolt.

Döntéseket hoztak

Utánuk Toró T. Tibor ugyanennek a témának a jogi távlatait elemezte. Kérdések és hozzászólások után Tőkés László alkalmazta a még dr.Csapó József egykori szenátor által bevezetett „közvetlen demokrácia módszerét”, vagyis kézfelemeléssel hoztak döntéseket: létrehozták a Partium és az Érmellék autonómia–tervét kidolgozó kezdeményező bizottságot, melynek elnöke dr.ifj.Szilágyi Ferenc, alelnöke Csomortányi István lett, a tagokat egy héten belül nevesítik, védnök Kovács Zoltán; a fórumon elhagzottakat „munkaanyagoknak” nyílvánították; a bizottság 2 hónapot kapott az első tervek kidolgozására; az EMNT–ot felhatalmazták, hogy kérje fel együttműködésre a romániai magyarság többi szervezeteit (RMDSZ, MPP, EMI, stb.); az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban javasolni fogják a megyén belüli, de önálló Észak–Bihari RMDSZ–szervezet megalakítását; az autonómia ügyében közvitát kezdeményeznek; ahol szükséges, kérik a községek szétválasztását; a magyarországi politikumtól kérik a kettős állampolgárság megadását; a FIDESZ–től szakmai–erkölcsi–politikai támogatást kérnek munkájukhoz.

Az összejövetelen a helyi Marozsán Csilla népdalok, a Váradi Dalnokok férfikar Kossuth–nóták és indulók előadásával közreműködött.