Metelt a nagyváradi református püspöki palota díszterme hétfő délután azon a rendezvényen, amelyen 1940. szeptember 6-ra emlékeztek, mikor is a Magyar Királyi Honvédség élén vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó bevonult Nagyváradra. A megemlékező ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete rendezte.

        A moderátor szerepét Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik megyei vezetője töltötte be, aki a rendezvényt megnyitó beszédében üdvözölte a közönséget. „Ha tudtuk volna, hogy ennyien gyűlünk ma itt össze, nem a református püspöki palota dísztermét, hanem a váradi sportcsarnokot béreltük volna ki, vagy ami még inkább jelezte volna a magyarság jelenlétét Nagyváradon, a város főterére szerveztük volna ezt az ünnepséget” – mondta.
 

     Képviseltette magát a rendezvényen a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Történelmi Vitézi Rend, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de Magyarországról is több küldöttség érkezett, így Debrecenből, Ártándról, Berettyóújfaluból, Kenderesről és Budapestről is sokan vettek részt a váradi megemlékezésen. Többeknek feltűnt az RMDSZ vezetőinek tüntető távolmaradása. Az eredeti program egy ponttal bővült, bejelentetlenül megérkezett Hajdúböszörményből Székelyhídi Ágoston író, irodalomtörténész is, aki fel is szólalt a rendezvényen. Nagy tetszést aratott Bogdán Péternek, Kenderes polgármesterének az előadása, aki igen érdekes, emberközeli képeket ismertetett a hallgatósággal a Horthy családról. Az előadást  hallgatva, érthetővé vált a magyarság körében ma is élő Horthy-kultusz, ugyanis Bogdán szavaiból egy közvetlen, az emberi értékeket és a magyarság érdekeit minden erejéből támogató államférfi képe rajzolódott ki. Kuriózumokat tudtunk meg Horthy lokálpatriotizmusáról, arról, hogyan segítette az egykori kormányzó és egész családja, feleségével az élen, az elesetteket, árvákat, szegényeket. Horthy népszerűségét annak is köszönhette, hogy mikor már magas politikai funkcióban volt, akkor sem tagadta meg szülővárosát, részt vett annak életében, támogatta a polgárosodást, a kultúrát és a gazdálkodókat.

 szó esett arról is, hogy Horthyt a balliberálisok mai napig fasisztának mondják, holott a volt kormányzó politikája és kormányzása egyesek szerint éppen azt igazolja, hogy minden esetben Magyarország érdekeit próbálta szem előtt tartani, még a nemzetiszocialista Németországgal szemben is. A kenderesi polgármester beszámolt arról az emlékünnepségről is, amit vasárnap tartottak, s amelyen több váradi is részt vett. Ezt követően a Váradi Dalnokok nevű dalárda vonult a közönség elé, s nagy lelkesedéssel Horthy korabeli katonadalokat adott elő, ezeket a közönség vastapssal jutalmazta.

Forró László református lelkipásztor is szót kapott, aki Sulyok István egyik Horthyról írt beszédét olvasta fel. Ebben megdöbbentően aktuális üzenetek fogalmazódtak meg, amelyek ma, az évtizedek távlatából is figyelmeztetik a magyarságot arra, hogy a vereségeket, kudarcokat csak úgy lehet túlélni, hogy önvizsgálatot és okkeresést tartva megpróbálunk őszintén szembenézni hibáinkkal is. A hegyközkovácsi