1944 Szeptember 14

Nagyváradon meghal Paál Árpád lapszerkesztő, a két világháború közötti korszak egyik kiemelkedő képességű kisebbségpolitikusa.

1944 Szeptember 28

A szovjet csapatok bevonulnak Marosvásárhelyre. (A német-magyar csapatok két nappal korábban vonultak vissza, azt követően a városban anarchia lesz úrrá.) › 1944. november 11.
- A szovjet erők eljutnak Nagyvárad széléig, ám az utolsó pillanatban Tordától ideszállított 23. német páncéloshadosztály ellentámadása visszadobja a szovjet csapatokat. › 1944. október 2.

1944 Október 12

A szovjet 27. lövészhadtest csapatai elfoglalják Nagyváradot.

1944 Október 15

Bevonul Nagyváradra a bihari román csendőrlégió. Két nappal később Zajcev ezredes, a helyi szovjet katonai parancsnok - felettesére, Csernyikov tábornokra hivatkozva - ideiglenesen engedélyezi a román csendőrség ott tartózkodását. Október 29-én engedélyezik a hadkiegészítő parancsnokság bevonulását is. -- 1944. október 30.

1944 Október 25

Minisztertanácsi rendelettel Észak-Erdély egész területén román katonai közigazgatás vezetnek be, mivel a polgári közigazgatás visszaállítása számos nehézségbe ütközik. (1944. november 7-i, a Román Menetszakasz Parancsnokság által készített helyzetjelentésből kiderül, hogy az észak-erdélyi kormánybiztos irányításával létrehozott állami adminisztrációt teljes mértékben csupán a Székelyföld négy megyéjében, Háromszéken, Udvarhelyen, Csíkban és Maros-Tordában sikerült felállítani. Itt mindenütt elfoglalta helyét a prefektus és a polgármesterek, valamint a szolgabírók, községi bírók, és jegyzők nagy része, a csendőrség felállította a csendőrörsöket, de a Román Nemzeti Bank csupán Sepsiszentgyörgyön rendezkedett be. Észak-Erdély többi részén csak a közigazgatás bizonyos részei foglalhatták el szolgálati helyüket. Kolozsvárott, Zilahon, Szatmárnémetiben és Nagyváradon azonban a szovjet katonai hatóságok nem - vagy csak átmenetileg - engedték meg a román közigazgatás megtelepedését.) A katonai közigazgatás bevezetésével a Ionel Pop-féle észak-erdélyi kormánybiztosság joghatósága ideiglenesen megszűnik.

1944 Október 31

Csernyikov tábornok - egy előző napi moszkvai távirati utasításra hivatkozva - utasítja a román adminisztrációt, hogy 48 órán belül vonuljanak ki Nagyváradról és környékéről. -- 1944. október 15.

1945 Január 01-06

Szatmárnémetiből és környékéről több ezer német származású (sváb) polgári lakost szovjet kényszermunkára hurcolnak. (Az elhurcoltak egy része magyar nyelvű, identitású, csak a származása német. Egykorú beszámolók szerint azonban mellettük - a románok tevékeny közreműködésével - számos magyar származású lakost is elhurcolnak a szovjetek.) Bár papokat általában nem visznek el, több római katolikus plébános önként követi híveit a Szovjetunióba. Köztük van dr. Czumbel Lajos szatmári kanonok, dr. Mellau Ferenc római katolikus plébános, dr. Gruber Ernő nagybányai minorita házfőnök, Szeibel János és Láng Lajos gilvácsi római katolikus kispapokat, valamint Lengyel László nagyváradi egyházmegyés plébánossal együtt. -- 1945. január 22.

1945 Február 06

A kolozsvári Világosság hírül adja, hogy leváltották "a szegényekkel gőgösen bánó" nagyváradi polgármestert és alpolgármestert, Csiky Gyulát és dr. Pelle Jánost, akik "nem voltak hajlandók együttműködni a demokratikus szervezetekkel." A helyi ODA javaslatára Ványai Károly vasmunkást nevezik ki polgármesterré, az alpolgármesteri tisztséget pedig "a demokratikus román szervezetek képviselőjének" számára tartják fenn. (Fenti személyek leváltásának valódi oka nem ismert.)

1945 Április 19

Nagyvárados meghal Betegh Miklós (1868-1945), aki 1910-14 közt Torda-Aranyos vármegye főispánja volt, 1924-ben jelent meg Dicsőszentmártonban forrásértékű visszaemlékezése: "Erdély a világháborúban" címmel.

1945. április utolsó hetében

a Munkások Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezete mintájára megalakul Székelyudvarhelyen az " Udvarhelyi Munkások Gazdasági és Ipari Szövetkezete" (UMGISZ), mely a Magyar Népi Szövetség "Szabadság" c. hetilapjának kiadója, többek között a kirulyi festékbánya tulajdonosa, és bérli a parajdi sóbányát is. Értékesítéssel és termeléssel is foglalkozik. Ügyvezető elnöke Bokor Zoltán. 1946-ban már 3.000 tagja van. (Nagyváradon, Szatmárnémetin, és Nagybányán szintén alakulnak ebben az időben különböző "munkásszövetkezetek". Általában az 1948 júniusi államosítások után szűnnek meg.)

1945 Június 23

Megjelenik a belügyminiszter 8626. sz. rendelete egyes észak-erdélyi polgármesterek kinevezéséről. (Magyar polgármestere van még ekkor Nagyszalontának, Nagyváradnak, Bánffyhunyadnak, Zilahnak, Nagybányának, Felsőbányának, Nagykárolynak, Szatmárnémetinek, Szovátának, Székelyudvarhelynek, Sepsiszentgyörgynek, Marosvásárhelynek és Kézdivásárhelynek. Az ekkor még magyar többségű Kolozsváron, Szamosújváron és Désen már csak az alpolgármester magyar.)

1945 Július 11

A Monitorul Oficialban megjelenik az igazságügyminiszter 526. sz. törvényerejű rendelete, mely szerint a kolozsvári népbíróság kiterjeszti tevékenységi körét a nagyváradi, marosvásárhelyi, brassói, nagyszebeni és temesvári ítélőtáblák alá tartozó személyekre is. A hivatalosan megfogalmazott feladata az lenne, hogy az Antonescu- és a Horthy-rezsim alatt elkövetett bűncselekményeket vizsgálja, ám a letartóztatottak és elítéltek döntő része Észak-erdélyi magyar. (1946 júniusáig 364 magyart és 40 románt ítélnek el.) A főügyész (főközvádló) Avram Bunaciu, aki már júliusban megkezdi a letartóztatásokat; a letartóztatottak ítélet nélkül ülnek a börtönben 1946 tavaszáig, a tárgyalások megkezdéséig. -- 1945. október 12

1945 Augusztus 07

Ismeretlen tettesek Nagyváradon ledöntik Tisza Kálmán szobrát.

1945 Augusztus 11

Kolozsvárra, a Magyar Népi Szövetség Közművelődési Bizottsága kezdeményezésére, Szentimrei Jenő irányításával összehívják az erdélyi magyar színházak vezetőinek értekezletét. (Jelen vannak a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi színházak képviselői.) A tanácskozás célja az erdélyi magyar színjátszás jövőjének anyagi biztosítása. -- 1948. május 5.

1945 Október 12-17

Budapesten magyar-román tárgyalások folynak a háborús bűnösök kiadatása tárgyában. (A tárgyalásokat magyar részről dr. Szondy viktor vezeti, a román delegációnak Avram Bunaciu főközvádló és Bányai László a tagjai.) A 17-én aláírt jegyzőkönyvben rögzítik a két ország közt létrejött megállapodást "a háborús bűnösök üldözése és kölcsönös kiadatása tágyában". (A magyar fél szerint az egyezmény megkötése előtt több esetben is jogtalanul vettek őrizetbe tisztázatlan állampolgárságú személyeket - például Májay Ferencet és Paczkó Elemért, Marosvásárhely, illetve nagyvárad korábbi polgármestereit - a román hatóságok. Lucreţiu Pătrăşcanu igazságügyminiszter már az egyezmény aláírása előtt, október 2-án kérte a budapesti igazságügyminisztériumtól 11 személy kiadatását, köztük dr. Székely Józsefét, aki 1940-1944 közt Bánffyhunyad polgármestere volt.) -- 1946. március 8.

1945 December 08

Debrecenben megnyílik a magyar-román "árumintavásár". Groza ígérete szerint a büntetlen előéletű, erdélyi illetőségű, román állampolgár magyarok ún. határátlépési, vsagy igazolvánnyal (eltávozási engedéllyel) 8 napra kiutazhatnak a vásárba. (A Világosság december 3-án arról értesíti olvasóit, hogy a kolozsvári rendőrségen "valakik szabotálják" az igazolványok kiadását.) A vásár megnyitóján részt vesz Virgil Ciaclan Bihar megyei prefektus és Ványa Károly nagyváradi polgármester is.

1946 Január 12

A nagyváradi magyar szociáldemokraták napilapja, a Népakarat vezércikkében azzal vádolja a Magyar Népi Szövetség vezetőségét, hogy az kisajátítja, monopolizálja a magyar intézményeket. ("Nem kérünk semmi lehetetlent azáltal sem, ha követeljük, hogy szálljanak le az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és a többi intézmények vagyonáról.") -- 1946. január 28.

1946 Január 18

A kolozsvári szociáldemokrata napilap, az Erdély arról értesíti olvasóit, hogy a romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélye alapján ezután csak hét helyen szabad átkelni a magyar-román határon: Szatmárnémetinél, Érmihályfalvánál, Borsnál, Nagyszalontánál, Kürtösnél, Nagylaknál és Csanádnál, a többi határátlépőt lezárják. Valójában a magyarországi SZEB a távolsági határforgalomra Nyírábrány - Szatmárnémeti (vasút és közút), Biharkeresztes - Nagyvárad (közút és vasút) és Lőkösháza - Arad (vasút) jelölte ki. A magyar - román határközi egyezmények alapján az Ura - Börvely, Csenger - Óvári, Csengersima - Pete, Gacsály - Atya, Zajta - Nagypeleske, Rozsály - Kispeleske, Garbolc - Szárazberek, Kismarja - Pelbárthida, Nagyléta - Bihardiószeg, Álmosd - Székelyhíd, Bagamér - Érselind, Kötegyán - Nagyszalonta, Gyulavári - Gyulavarsánd, Lökösháza - Kürtös, Elek - Ottlaka, Battonya - Tornya, Kevermes - Kisiratos, Dombegyháza - Nagyvarjas, Nagylak - Ónagylak, Apátfalva - Őscsanád, Kiszombor - Őscsanád, Kiszombor - Porgány, Kiszombor - Óbéb határátkelőhelyek továbbra is nyitva vannak a kishatárforgalom számára. (Ezeket a kettősbirtokosok használhatják, a két ország hatóságai által láttamoztatott ún. határszéli utiigazolvány felmutatásával.) -- 1949. november 1.

1946 Május 10-11

A királyi Románia nemzeti ünnepén Kolozsváron és Nagyváradon újabb magyarellenes incidensek robbannak ki. (Főleg a román diákság vesz részt benne.) Nagyváradon tűzharcra is sor kerül a feltüzelt városkörnyéki "manista" parasztokkal. Az Információs Szolgálat (Serviciul Secret de Informaţii) egyik jelentése szerint Kolozsváron "Magyarok! Magyar Munkásság, ne tüntess vasárnap!" és "Magyarok! Május 12-én a saját érdeketekben ne tüntessetek Románia mellett, mert csak így lesz a miénk Erdély. H.H.SZ." - szövegű röplapokat terjesztenek a városban.

1946 November 14

A nagyváradi Új Élet közlése szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej közlekedési miniszter elrendelte, hogy vegyék vissza azokat az elbocsájtott magyar CFR- (Román Államvasútak) és posta-alkalmazottakat, akiket 1946. áprilisában nyugdíjaztak.

1947 Január 25

A Magyar Népi Szövetség Kolozsvárra országos népfőiskolai értekezletet hív össze az alakuló népfőiskolák vezetői, tanárok, írók számára. (1947-48-ban többek között az alábbi népfőiskolák és népi kollégiumok éltek Romániában: Móricz Zsigmond Kollégium, Kolozsvár (ez alakult meg elsőként 1945-ben); József Attila Kollégium, Kolozsvár ('47-ben alakul meg); Budai Nagy Antal középiskolás kollégium, Kolozsvár; Gecse Dániel Kollégium, Marosvásárhely (az orvostanhallgatóké); Ocskó Terézia Kollégium, Kolozsvár (1948 őszén szerveződik meg, a tanév végén megszűnik); Apáczai Csere János Népfőiskola, Brassó; Heltai Gáspár Népfőiskola, Nagyszeben; Bartók Béla Népfőiskola, Temesvár; Balázs Ferenc Népfőiskola, Torda; Arany János Népfőiskola, Nagyvárad; Zöld Péter Népfőiskola, Csíkszereda.

1947 Január 30

Az Agerpress román hírügynökség szerint február 15-re engedélyezték a nagyváradi magyar - román árucsere - mintavásár megtartását. (Az 1946 novemberi lapok még úgy tudják, hogy december 15-én nyílik, majd hogy 1946. december 21 - január 31. közt fogják megtartani, magyarországi rendezője a Balkán Bizottság.) A közlemény szerint a vásár egy hónapig tart, és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárult, hogy külön SZEB-igazolvány nélkül, "vásárigazolvánnyal" lehessen átjönni Romániába. A nagyváradi Új Élet információja szerint a bukaresti kormány októberben már kiadta az engedélyt a vásár megtartására, elnöke pedig I. Xenopol lett. (A budapesti Szabad Nép már úgy tudja, hogy március 20-án kezdik a vásárt.) -- 1947. március 13.

1947 Február 17

A budapesti román követség szóbeli jegyzékben kéri 234, a kolozsvári népbíróságon háborús bűnösség vádjával elítélt személy kiadatását Budapesttől. (A kikért személyek közt van többek közt Vásárhelyi László, volt kolozsvári alpolgármester, Ajtay Gábor, Gyapay László volt nagyváradi polgármester, Paksi Kiss Tibor,kik ők???) Több, mint két évvel később, 1949. november 9-én Bukarest a kiadatási kérést megismétli, magyar részről azonban közlik, hogy a kikért személyek nagy részét (173 főt) nem találják Magyarországon, jónéhányan pedig (többek közt Finta Zoltán újságíró) 1945 óta meghaltak. (A kikértek nagy része még 1945-46-ban nyugatra menekült, mint például gr. Teleki Béla, Zathureczky Gyula, Olajos Domokos.) A tényleges kiadatás évekig húzódik, ugyanis a magyar pártszervek is tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a kolozsvári népbíróságon olyan személyeket is elítéltek, akiknek egyedüli bűnük az volt, hogy magyarok. Végül csak néhány személyt adnak át az ötvenes évek elején Romániának.

1947 Március 13

A nagyváradi Népakarat szerint újabb megbeszélések után a váradi magyar-román vásár "végleges" időpontja szeptember közepe. A vásárt végül is nem tartják meg.

1947 Április 16

A Nagyváradi Református Egyházkerület közgyűléséne hivatalosan bejelentik a választások eredményét. A püspök Csernák Béla lesz, Főgondnok Thúry Kálmán, főjegyző Arday Aladár. -- 1947. június 30.

1947 Május 09

Két évre megszigorítják a letelepedést Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Brassóban, Nagyváradon, (és még pár regáti városban is). A letelepedési tilalom nem vonatkozik sem a közalkalmazottakra, sem a katonatisztekre, mérnökökre, szakképzett munkásokra. Az intézkedést hivatalosan a súlyos lakáshiánnyal magyarázzák. (1945-től rohamosan települnek be a román hivatalnokok Észak-Erdély még magyar többségű városaiba, és a lakásrekvirálások szinte kizárólag csak a magyarokat sújtják.)

Letartóztatják Nagyváradon Teodor Brîndea hadnagyot, aki Gyantán 1944. szeptember 24-én 41 magyart kivégeztetett. 1944. szeptember 24.

1947 Június 30

A Monitorul Oficial közli, hogy Csernák Béla nagyváradi református püspököt nyugdíjazzák. Július 18-án a kultuszminisztérium közli Nemes Elemérrel, az egyházkerület ideiglenes ügyvivőjével, hogy nem ismerik el Csernák megválasztását, mert betöltötte a 72. életévét.

1947 Október 03

A Monitorul Oficialban megjelenik Stefan Voitec nemzetnevelési miniszter 235.558 sz. rendelete a magyar középfokú oktatás átszervezéséről (a középiskolák összevonásáról), és megszabja a magyar tannyelvű iskolák és a tanszemélyzet számát is. (Az 1946/47-es tanév végén volt: 1.726 elemi iskola, 140 középiskola, 22 ipari és kereskedelmi líceum, 17 tanítóképző, 5 főiskola.) Az átszervezés során például a nagyváradi "Orsolyák" római katolikus leány tanítóképzőből állami háztartástani főiskola, a csíksomlyói római katolikus tanítónőképzőből római katolikus ipari leánygimnázium lesz. Véglegesen megszüntetik például a bonyhai, kézdimartonosi, farkaslaki, erdődi, kibédi, tekei egységes állami gimnáziumokat.

1947 Október 15

A Királyhágómelléki (nagyváradi) Református Egyházkerület közgyűlésén lemond Csernák Béla püspök, mert a kormány korára való tekintettel (72 éves) nem hagyta jóvá a megválasztását. (Valódi ok inkább az lehetett, hogy Csernák közismert volt nyugat-barátságáról.) -- 1948. május 23.

1948 Február 02

Megszűnik a kolozsvári szociáldemokrata napilap, az Erdély. (A nagyváradi szociáldemokrata napilap, a Népakarat utolsó száma 4-én jelenik. meg.)

1948 Március 05

A Nagyváradi Református Egyházkerületrendkívüli közgyűlésén ismertetik a pótválasztás eredményét. Az új püspök Arday Aladár, főgondnok Olasz Jenő kisjenői ügyvéd, költő. Május 23-án Ardayt beiktatják tisztségébe.

1948 Március 06-07

A Magyar Népi Szövetség Nagyváradon tartja intézőbizottsági ülését. Határozatot hoznak a közeledő választásokon való közös listás indulásról. 1946. március 18-20.

1948 Április 09

A Szentszék - Bukarest nyomására - ismét egyesíti a nagyváradi és szatmári római katolikus egyházmegyéket, melyeket még a Románia és a Vatikán közt megkötött konkordátummal vontak össze, majd 1941. július 28-án szétválasztottak. (Az egyesített egyházmegyéket Scheffler János szatmári megyéspüspök vezeti, nagyváradi apostoli kormányzóként.)

1948 Április 14

Bukarestben Tauszk György, a Gazdasági Főtanács előadója, és Kemény György, pénzügyminisztériumi államtitkár a román kormány megbizottaival ideiglenes megállapodást írnak alá, melynek értelmében a kényszerfelszámoltatási törvény hatálya alól kiveszik a brassói Általános Hitelbankot (részvényeinek 84%-a a magyar állam tuajdonában van), amely kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi és szatmárnémeti fiókjaival tovább fog működni. Azok a pénzintézetek, amelyek legalább fele részben a magyar állam tulajdonában vannak, fuzionálnak, és beolvadnak a kolozsvári székhelyű Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bankba, ez utóbbi azonban nem jogosult visszaleszámítolási hitelre. Mindazokat a pénzintézeteket, amelyekben a magyar állam tulajdonosi részesedése 50%-nál kevesebb (a román hatóságok jogtalanul ide sorolták azokat a pénzintézeteket is, ahol a CASBI-gondnok korábban egyoldalú alaptőkeemeléssel lecsökkentette a magyar részesedést), felszámolják. -- 1948. augusztus 7.

1948 Május 05

A nagyváradi Új Élet információja szerint Octav Livezeanu művészetügyi miniszter úgy döntött, hogy az évad végén megszünteti az aradi és szatmári magyar társulatokat. Az augusztus 11-i Világosság megerősíti a hírt. Eszerint átszervezik Nyugat-Erdély színházait. Aradon csak román, Nagyváradon pedig csak magyar prózatársulat marad, az aradi és szatmári magyar társulatok megszűnnek.(Az augusztus 26-i Romániai Magyar Szó szerint ar aradit azért kellett megszűntetni, mert "korszerűtlen, idejétmúlt operetteket adott elő.") 1945. augusztus

1948 Június 29

A pápa "Nominatio substitutorum" kezdetű szentszéki rendelkezésével arra utasítja a megszállt kommunista országokban lévő, joghatóságuk gyakorlásában akadályozott püspökeit, hogy minél hamarább nevezzenek ki két helyettest (ordinarius substitus) maguk helyett. A megyéspüspök felfüggesztése, letartóztatása, száműzetése stb. esetén ezeknek a helyetteseknek kell átvenniük az egyházmegye kormányzását, mégpedig úgy, hogy a főpásztor akadályoztatása esetén az első helyettes lép a helyébe, de ő is rögtön megnevezi az utódát. Ha az első ordináriust is letartóztatják, következik a második helyettes, majd az elődje első helyettese és így tovább. (A helyettesek kinevezéséről minden esetben értesíteni kell a Vatikánt.) Gerald Patrik O'Hara, a bukaresti nunciatúra régense október végén értesíti erről a katolikus egyházfőket. Azok közös egyetértéssel az utasításnl több utódot jelölnek meg. Scheffler János szatmár-nagyváradi püspök dr. Czumbel Lajos kanonok-vikáriust, Szvoboda Ferenc kanonokot és dr. Dobos János zárda-templomi lelkészt, hittanárt. Márton Áron az általános helynökét, dr. Boga Alajost, és Sándor Imrét és Gajdátsy Bélát nevezte ki ordináriussá. -- 1949. június 21.

1948 Augusztus 10

A nagyváradi Fáklya ismerteti a Magyar Népi Szövetség bukaresti központja által kiadott körlevelet, melyben utasítja a megyei szervezeteit, hogy a jövőben egyéni kéréseket, sérelmeket ne terjesszenek fel a központhoz. -- 1949. február 6.

1948 Augusztus 26-27

A katolikus püspöki kar a nagyváradi tanácskozáson tiltakozik az augusztus 4-i kultusztörvény miatt. A Stanciu Stoian kultuszminiszterhez írott levélben és a Gheorghe Vasilichi oktatásügyi miniszterhez küldött memorandumukban kifejtik, hogy olyan egyházi intézményeket is elvettek, amelyekben az alkotmány által is biztosított egyházi személyzet képzése folyik. A főpapok felkérik Bălan lugosi görög-katolikus püspököt, hogy állítson össze egy statútum-tervezetet, aki felkéri Scheffler János szatmári püspököt, hogy vegyen részt a munkálatokban. Szeptemberi nyugdíjazásuk után Márton Áron és Anton Durcovici veszik kezükbe a statútum ügyét. Október 27-re elké-szülnek a tervezettel. -- 1948. október 28.

1948 Szeptember 18

Megjelenik a 243. sz. rendelet az elismert felekezetek püspökségeinek számáról és a főpapok kinevezéséről. Mivel az augusztus 4-i törvény szerint legalább 750 ezer hívővel kell rendelkezzen egy-egy püspökség, a 17-én kelt rendeletben a római katolikus egyháznak csak két egyházmegyéjét: a gyulafehérvári püspökségét és a bukaresti érsekséget ismerik el (jóllehet ez utóbbi híveinek száma alig haladja meg a százezret!). Bár a kolozsvári református egyházkerület lélekszáma sem éri el a fenti küszöböt, azt mégis elismerik püspökségnek, a nagyváradi azonban csak szuperintendenciaként ismerik el. "Nyugdíjazzák" Scheffler János szatmári, és Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspököket, Alexandru Cisar bukaresti katolikus érseket valamint 3 görög-katolikus püspököt. Ettől kezdve az egész országban 3 - a kommunista hatalom által elismert - katolikus főpásztor marad szolgálatban: Márton Áron gyulafehérvári, Anton Durcovici jászvásári latin-, és Iuliu Hossu kolozsvári görög-katolikus püspökök. -- 1948. december 12.

1948 Október 05

Megtörténik az államosított nagyváradi magyar színház hivatalos átadása. (A korábbi Szigligeti Színház neve ezentúl Nagyváradi Állami Magyar Színház.) Adminisztratív igazgató Porkoláb István, a művészeti vezető Gróf László.

1948 Október 12

A nagyváradi Fáklya közli azt az igazságügyminiszteri határozatot, mely szerint közgyűléseiken (a román - szovjet kivételével) kimondták feloszlatásukat a román-bolgár, román - magyar stb. baráti társaságok.

1948 Október 18

Nagyváradon meghal Guttman Mihály zenepedagógus, zeneszerző.

1949 Április 09

Az Elnöki Tanács megyei jogú várossá nyilvánít több romániai várost, Erdélyben Aradot, Brassót, Nagyváradot, Szatmárnémetit, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Nagyszebent, és Temesvárt.

1949 Április 10

Megkeződik a néptanácsok ideiglenes bizottságainak beiktatása. (Többek között magyar néptanácsi elnöke van Nagyváradnak, Bihar megyének, Marosvásárhelynek, Csík, Háromszék és Udvarhely megyéknek.) -- 1950. december 3.

1949 Május 05

Korlátozzák Románián belül a külföldi diplomaták mozgását. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bukaresti magyar követség alkalmazottai nem tarthatnak közvetlen kapcsolatot olyan nagyvárosokkal, mint Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Brassó. Sőt például Sepsiszentgyörggyel, vagy Csíkszeredával sem, hiszen azokat csak Brassón keresztül lehetne megközelíteni.)

1950 Február 28

Az ortodox Szent Szinódus felhívást intéz minden romániai felekezet papjaihoz és híveihez, melyben a békéért való harcra, és a közelgő stockholmi békekongresszus békenyilatkozatának aláírására szólít fel. A felhívás nagy visszatetszést szül a katolikus hívek és papjaik körében, mert a Szent Szinódus a pápát is megtámadja. A levélre Pacha Ágoston temesvári és Scheffler János szatmár-nagyváradi püspökök, valamint Boga Alajos gyulafehérvári ordináriusok válaszolnak, egy Stanciu Stoian kultuszminiszterhez írott, április 19-i levélben, amelyet körlevél formájában a papságnak is megküldenek. Ebben kijelentik, hogy az egyház addig is elítélte a háborút, a gyűlölködést, de burkoltan elutasítják, hogy csatlakozzanak a megalakuló "békebizottságokhoz".

1950 Május 23

Kőrösbányára internálják dr. Scheffler János szatmár-nagyváradi megyéspüspököt. (A bukaresti hatóságok az 1948. augusztus 4-i kultusztörvény óta csak a gyulafehérvári püspökséget ismerték el, ezért 1948. szeptember 12-én felmentették a hivatalából.) Három nappal később, 26-án a Romániai Magyar Szóban durva, hazugságoktól hemzsegő kirohanás jelenik meg az elhurcolt püspök ellen. -- 1950. június 24.

1951 Március 11

Ugyanezen a napon (vagy 11-én?) Szatmárnémetiben letartóztatják Czumbel Lajos kanonokot, (a Bukarest által el nem ismert) szatmár-nagyváradi egyházmegye helyettes ordináriusát és Boros Bélát, a temesvári egyházmegye ordináriusát. (Czumbelt nem állítják bíróság elé, 1956. február 28-án szabadul a Bărăganból.) Szatmáron a joghatóságot Szvoboda Ferenc veszi át. -- 1951. augusztus 24.

1951 Március 15

A nagyváradi, temesvári, brassói, bukaresti regionális gyűlések után Kolozsváron tartják az újabb országos "békepapi" gyűlést, melyen mintegy kétszáz lelkész és egyháztanácsos vesz részt - jó részük ismét csak az erőszaknak engedve. A gyűlés elnöke Fodor Gergely szerzetes. (A kommunista sajtó 600 résztvevőről ír.) Ez alkalommal összeül a - Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök által már 1948-ban felfüggesztett - Egyházmegyei Tanács "utóda", az Erdélyi Római Katolikus Státus rendkívüli közgyűlése, melyen jóváhagyják a működési szabályzatot. Az ideiglenes igazgatótanácsba 27 tagot választottak, 14 egyházi és 13 világi személyt, akik mind a kommunista párt kiszolgálói. (A Státus létrehozásával Bukarest azt szeretné elérni, hogy a vezetőség vegye át Márton Áron helyett a katolikus egyház vezetését.) Április 13-án a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot. Jakab Antal gyulafehérvári ordinárius valamennyi résztvevőt kiközösíti.

1951. nyarán

A iaşi-i (jászvásári) romai katolikus teológia és kántorképző iskolát hatósági rendelkezésre Gyulafehérvárra költöztetik, a közös intézmény élére pedig rektornak kinevezik a nagyváradi dr. Iosif Pop kanonokot. Mivel a tervbevett kéttannyelvű teológia a gyakorlatban nem működik (a Márton Áronhoz hű teológusok elhagyják az intézményt), Márton Áron 1955-ös szabadlábra helyezése után, 1956-ban visszaköltöztetik a iaşi-i szeminaristákat.

1952 Március 11

Letartóztatják a Körösbányára internált dr. Scheffler János szatmár-nagyváradi római katolikus megyéspüspököt. (Letartóztatása előtt János püspök rövid nyilatkozatot tett, miszerint nem hajlandó elismerni a gyulafehérvári központot és semmiféle együttműködésre sem hajlandó azzal.) Két nappal később, 13-án közlik vele, hogy a Mindszenty József esztergomi hercegprímással fenntartott kapcsolatai és tiltott határátlépései miatt bíróság elé fogják állítani. Szeptember 12-én - több klerikus társával egyetemben - Jilavára hurcolják. -- 1952. december 6.

1952 Május 09

Letartóztatják Sipos Ferencet, a szatmárnémeti vincés nővérek zárdalelkészét. A vád: kémkedés, hazaárulás. 1953 elején Nagyváradon Bogdánffy Szilárd szatmári titkos ordinárius, Szemes Ferenc piarista lelkész, Vajda Imre, valamint Krafcsik Sándor máramarosszigeti egyházgondnokkal együtt hazaárulással és kémkedéssel vádolva két évre (a többieket 5-5 évre) ítélik. A börtön után még 3-4 hónapig munkatáborban dolgoztatják, ahonnan csak 1954 januárjában szabadul.

1952 November 30

Nagy nemzetgyűlési választásokat tartanak. Az eddigi 39 magyar képviselő (30 a Magyar Népi Szövetség, 9 a Román Munkáspárt listáján jutott be) helyett most csak 33 (25?RMSZ 52. XII. 3!) magyar képviselő jutott be a Nagy Nemzetgyűlésbe.) Többek közt: Juhász Lajos Arad, Vass Gizella Bârlad, Bányai László, Szenkovics Sándor Nagyvárad, Ady László, Csupor Lajos, Fazekas János, Goldberger Miklós, Kovács György, Ottrok Ferenc, Szövérfi Zoltán a Magyar Autonóm Tartományból.

1953 Január 21

Elkezdődik Nagyváradon dr. Csőgör Lajos, Demeter János, Balogh Edgár, és Jordáky Lajos pere. (Hozzájuk "csapják" még Székely László marosvásárhelyi orvostanhallgatót is.) A Btk. 184 §-ával, hazaárulással vádolják őket. (A vád szerint a Csőgör-csoport a Békepárt tagjaiként 1944 őszén Észak-Erdély elszakítására törekedtek, ezen kívül pedig Demeter János 1945 után az erdélyi magyarság problémáiról adatokat szolgáltatott ki Budapest számára.) Mivel a védelem által felvonultatott tanúk (Kohn Hillel, Neumann Jenő, Teofil Vescan) a vádlottak ártatlanságát igazolják, a pert elnapolják, majd április 13-án Bukarestben folytatják tovább.

1953 Március 14

A nagyváradi területi katonai törvényszék Kolozsvárott ítéletet hoz az ún. IKESZ-ügyben. A 18 középiskolás diákot "a fennálló társadalmi rend elleni szervezkedés", valamint "felforgató tevékenység" bűntettében bűnösnek találva 3-8 év büntetést szabnak ki. Palocsay Ádám állami díjas növénynemesítő, Palocsay Zsigmond apjának közbenjárása eredményeképpen a Nagy Nemzetgyűlés megkegyelmez az elítélteknek, akik 1954. szeptember 4-én kiszabadulnak.

1954 Január 21

A nagyváradi hadbíróságon megkezdődik az 1949-ben, illetve 1952-ben letartóztatott dr. Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet volt rektorának, Jordáky Lajos volt egyetemi tanárnak, Demeter János volt egyetemi tanárnak, és Balogh Edgárnak, a Bolyai Tudományegyetem volt rektorának pere. (A tárgyalást eredetileg január 7.-re tűzték ki, de 21.-ére elnapolták. A négy fő mellé ötödikként "odacsapják" Székely László marosvásárhelyi orvostanhallgatót is, majd őt elkülönítik a többektől.) Az a vád ellenük, hogy "jobboldali szociáldemokratékként befurakodtak a munkásmozgalomba, hogy angol-amerikai imperialista gazdáik utasítására aláaknázzák a pártot és a népi demokráciát", ráadásul még "Titóval együtt, Ausztria bevonásával Duna-konföderációt akartak létrehozni". Mindezeken kívül a Békepártban "együttműködtek a Kisgazdapárttal és az Erdélyi Párttal abból a célból, hogy Észak-Erdélyt elszakítsák Romániától", ráadásul pedig 1945-46-ban tájékoztatták a magyar kormányt a romániai magyar kisebbség helyzetéről. (Demeterék az öccsén, Demeter Bélán keresztül, - aki a budapesti Békeelőkészítő Osztály szakértője volt - valóban juttattak ki információkat, adatokat, dokumentumokat a magyar kisebbség, a magyar intézmények helyzetéről.) A védelem tanúi (például ifj. Teofil Vescan, Kohn Hillel, Fogarasi József egyetemi tanárok) cáfolják a vádat, ezért - Balogh Edgár értesülése szerint - a katonai törvényszék elnöke a négy vádlott felmentését javasolja. Egy hónap múlva a tárgyalást elnapolják, majd márciusban visszaviszik a vádlottakat Bukarestbe. -- 1954. április 13.

1954 Április 13

Újra kezdődik a bukaresti katonai törvényszék előtt Balogh Edgár, dr. Csőgör Lajos, Demeter János és Jordáky Lajos Nagyváradon felfüggesztett pere. Az a vád ellenük, hogy 1944. augusztus 23. után "mozgalmat szerveztek Erdélynek Romániától történő elszakítására, melynek már illegális kormánya is volt". Ráadásul "külföldi reakciós körökkel" is kapcsolatban álltak. A vád tanúi az 1949-ben letartóztatott és a Márton Áron-perben már elítélt Venczel József és gr. Teleki Ádám; a védők (Tunyogi Csapó József és Nagy Tibor) nem vezethetnek elő újabb tanúkat. Az első napon a tárgyalást ismét elhalasztják, április 26-ára. -- 1954. május 17.

1954 November 07

A november 7-i ünnepségeken Marosvásárhelyen Csupor Lajos tartományi pártbizottság első titkára magyarul, Vasile Micu pártbizottsági titkár pedig román nyelven méltatja a NOSZF-ot. Aradon, Nagyváradon és Kolozsvárott ugyancsak két nyelven hangzanak el az ünnepi beszédek.

1955 Szeptember 26