Több doboz játékkal és az újonnan elkészült Hagyaték című, a nemzeti

rock legkiválóbb darabjait bemutató hanghordozókkal érkeztünk meg a

kora délelőtti órákban a 100%-ban magyar településre.

A helyi fiatalság már akkor a Kultúrházat csinosította, hogy az esti

programra bensőséges hangulatú teremben rophassuk majd a táncot.

A délutánra meghirdetett kerékpár vetélkedő kezdetéig körüljártuk a

falut, megismerkedtünk a Tiszteletes úrral, aki támogatásáról

biztosított minket, megnéztük a nyári táborok lebonyolítására kiváló

helyszínként szolgáló hatalmas tó környékét, majd a borospincéket

érintve tértünk vissza a központba, hogy találkozhassunk az Erdélyi MI

kolozsvári és margittai fiataljaival is.

Este a kicsiny falu központját elárasztotta a rengeteg nevező, a

tömérdek csöppség kitódult az utcára, a legtöbbjüket azonban már

délutánról, egy-egy bemelegítő- időmérő biciklizésből ismertük.

Hatalmas izgalom előzte meg a csodás mókát, a picinyek versengésére

még az idősebb korosztály is kíváncsi volt.

A kiszálló román rend őre is érdeklődéssel pásztázta a terepet, bár úgy

hiszem, ő nem az eredményre, sokkal inkább a magyar zászlókra lett

volna kíváncsi.

A győztesek nevének kihirdetése és a kevésbé előkelő helyet elért

gyerekek megajándékozása után a nagyváradi majorettek ügyes

előadását láthattuk.

Végül elkezdődött a másnap virradatig tartó mulatság, amelynek

nyitánya a Kárpátia együttes által feldolgozott Hazám, hazám című

szívet gyönyörködtető ének volt.

A feledhetetlen élményért köszönet a Szentimre ifjúságáért tenni

kívánó, örökifjú Pető Annának, és lányának, Beának, az EMI helyi

elnökének, valamint minden, a szűkebb pátriájáért és azáltal az egész

nemzetnek áldozó fiatalnak!

A magyar ifjúság védőszentje, Imre herceg, óvó szeretettel tekintsen

rátok, véreink, a gúnyhatár túloldaláról.