Mária aki visszahozta a térképre Romániát |
|
2011.06.27. 20:16 |
|
Kozacek után Mária királyné, avagy Pece-parti szobormizéria
Nagyvárad - Nagyvárad megyei jogú város vezetése az elmúlt héten, június 21-én jelentette be, hogy az Építészkamara Bihar megyei fiókszervezetével és a Körösvidéki Múzeummal közösen pályázatot hirdetnek egy, a színház épülete előtt a Bémer téren felállítandó, Mária román királynét ábrázoló egészalakos szobor megtervezésére.
|
Nem, Nem, Soha!! |
|
2011.06.09. 19:16 |
|
Ismét fellángolt a Trianon-kereszt
 A Trianon-kereszt
Nagyvárad - Régi okiratokból szervezett kiállítással, valamint Trianonhoz és a régi Nagyváradhoz kapcsolódó hangképes vetítéssel emlékezett és emlékeztetett az 1920. június 4-én aláírt békediktátumra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete, majd a szombat esti órákban az Almás-hegyen ismét fellángolt a Trianon-kereszt.
|
Szekta vs. egyház |
|
2011.05.28. 13:52 |
|
Az RMDSZ ne támogasson egy olyan szektát, mely nyíltan támadja a római katolikus egyházat, - hangoztatták az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon.
Barta Béla a nagyváradi EMI alelnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2002- ben 320 millió forintot nyert el a magyarországi Egyházi Kulturális Alapból arra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdővel egybekötött szállót építsen, de a magyarországi balliberális oldal hatalomra kerülése után az új kormány képviselői a programot átirányították az RMDSZ-hez kötődő nagyváradi Mecénás Alapítványhoz, mely az említett összegből építette meg az Ady központot. Barta Béla elmondta, hogy azok után, hogy a félig kész Ady központban Ady művészetéhez méltó kulturális rendezvények helyett RMDSZ gyűléseket, lakodalmakat, bálokat tartanak, és újabban már a Hit Gyülekezetének adják bérbe az épületet, hogy ott tartsák istentiszteleteiket, ún. alkalmaikat. Ez a bérbe adás Barta elmondása szerint többek között azért aggályos, mert az Hit Gyülekezete élesen támadja a római katolikus egyházat. „Tempfli József nyugalmazott római katolikus püspök, aki felszentelte azt az Ady központot, vajon mit szólna mindehhez? Vagy az az RMDSZ egyházpolitikája, hogy a militáns cionizmust felvállaló társaságot támogassa?” - tette fel a kérdést Barta Béla.
|
Merjünk kicsik lenni? -A kisebbségi törvénytervezet elemzése |
|
2011.05.20. 13:44 |
|
Az erdélyi magyar nemzetrész jogállását megnyugtató és világos módon tisztázó törvény megalkotásával tágabban kilenc, szűkebben véve két évtizede adós a bukaresti törvényhozás. Annak ellenére, hogy Románia az első és második világháborúkat lezáró diktátumok aláírásakor közösségi jogainkat illetően komoly vállalásokat írt alá, továbbá az euroatlanti integráció feltételeiként ezen vállalásait újból megerősítette több európai egyezmény részleges vagy teljes hazai kodifikációjával, bátran kijelenthetjük, hogy politikai elitje soha egyetlen pillanatra sem adta fel a homogén, egynyelvű és egynemzetiségű állam létrehozásának 19. századi tervét - írja az erdélyi Krónikában megjelent elemzésében az EMI két vezetője, alább a folytatás.
Bukarest a nemzetiségek tekintetében is szemrebbenés nélkül folytatta, folytatja a „jelezz balra, és fordulj jobbra” balkáni gyakorlatát, függetlenül a mindenkori kormányok politikai színezetétől, s sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy paradigmaváltást a jövőben sem várhatunk. Annál is szomorúbb a romániai kisebbségek közrendű sorába kényszerített erdélyi magyar nemzetrész helyzete, hogy Bukarest fél évszázad alatt, a Magyar Népi Szövetség után, már a második olyan érdek-képviseleti szervezetünket alkotja, formálja saját igényei szerint, melynek vezetői a legalapvetőbb sorskérdéseink ügyében is készek nemzeti érdekeinkkel homlokegyenesen ellenkező irányban működni, közösségünk jogos követeléseit ál- és látszatmegoldásokkal tompítani itthon és külföldön egyaránt. Még ha fenti kijelentésünk első olvasatra súlyosnak is tűnhet, tény, hogy a kisebbségi törvénytervezet még utalás szintjén sem foglalkozik a területi autonómia igényével, holott az közösségünket két régióban, a Székelyföld mellett a Partium határ menti térségeiben is megilletné. Ez a hiányosság egymagában is elfogadhatatlanná teszi az egész kezdeményezést, illetve tökéletesen hiteltelenné az állítást, hogy kerettörvényről lenne szó.
|
Nagyvárad: Hogyan lehet 86 ezer euróért meggyalázni a magyar nyelvet |
|
2011.04.30. 14:10 |
|
 „Az RMDSZ nyelvápoló kommandója ismét nagyot alkotott” – fogalmazott Csomortányi István az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi elnöke tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyen ő és Barta Béla az EMI váradi alelnöke a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat és a nagyváradi polgármesteri hivatal által közösen indított régiónépszerűsítő projekt keretében kiadott ismertető katalógusok súlyos hibáira hívták fel a figyelmet.
Mint arról már lapunkban annak idején beszámoltunk, az 510 ezer euró összértékű, uniós anyagi támogatással megvalósított kampánysorozat keretében 86 ezer euró értékben hét különböző tematikát felölelő ismeretterjesztő katalógusokat is kiadtak, melyeket a román-magyar határ mentén osztottak ki cégeknek, civil szervezeteknek, valamint kiállításokon, vásárokon is terjesztik azokat.
Alternatív történelem
„Ezek a kiadványok külsőre tetszetősek, magyar nyelvű tartalmuk azonban hemzseg a hibás szófordulatoktól, hibás fordításoktól, tárgyi tévedésektől”, fogalmazott Csomortányi, míg Barta Béla kijelentette, hogy történelemhamisítás is felfedezhető bennük. Ez utóbbira Barta példaként említette a műemlékeket, templomokat és kultikus helyeket bemutató kiadványból a körösszegi őrtorony leírását, mely úgy szól, hogy Dózsa György egyik kapitánya, bizonyos Laurenţiu indult innen 1514-ben a nagyváradi vár ellen. „Dózsa György kapitánya a ceglédi Lőrinc pap volt”, jelezte Barta. Az alelnök kiemelte, hogy találtak olyan szöveghelyet, amely vajdákat említ a XIII. században, vagyis abban a korban, amikor Bihar a magyar királyság része volt. „Vajdák nem voltak a XIII. században Biharban, legfeljebb csak a románok képzeletében és a meséskönyveikben” – mondta Barta. A műemlékeket bemutató kiadvány bevezetőjéből fel is olvastak egy végeláthatatlan hosszúságú és értelmetlen mondatot, majd Csomortányi kijelentette: „magyar ember nem művelheti ezt az anyanyelvével! Külön fájó pont, hogy a Hajdú-Bihar megyében készült kiadványokban jó román nyelvű fordítások vannak, míg Bihar megyében, ahol 170 ezer magyar él, nem tudnak rendesen megírni egy magyar nyelvű szöveget.”
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
