A második bécsi döntés 70-ik évfordulójára |
|
2010.08.27. 08:14 |
Megemlékezés Nagyváradon
a Magyar Királyi Honvédség nagyváradi bevonulásának
hetvenedik évfordulóján
1940. szeptember 6-án, hetven évvel ezelőtt, vonult be a Magyar Királyi Honvédség élén Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Erre a feledhetetlen napra emlékezünk folyó év szeptember 6-án, hétfőn, 18 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében, a Városháza / Primariei, volt Teleki u. 27. szám alatt.
A megemlékezésen felszólal Forró László lelkipásztor, Bogdán Péter Kenderes városának polgármestere, levetítésre kerülnek a bevonulásról készült eredeti filmfelvételek, valamint Jósa Piroska, a Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című kötet szerzője beszélget az egykori szemtanukkal.
Minden érdeklődőt szeretettel vár az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete. A rendezvény ingyenes, de a szervezők adományokat elfogadnak.
Kirándulás Kenderesre
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának újratemetésére emlékeznek Kenderesen szeptember 5-én, vasárnap.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete utazást szervez a megemlékezésre. Kérjük az érdeklődőket, jelentkezzenek a 0747901090-es telefonszámon egész nap, vagy a 0259-413644-es telefonszámon 18 óráig.
|
Egy aktualitásából semmit sem vesztett beszéd |
|
2010.07.31. 14:14 |
|
Január 15-én, pénteken mutatták be Nagy József Barna, Várad lelke című, Nagyvárad történelmi utcaneveit feldolgozó munkáját. Engedjék meg nekem, hogy a könyvbemutató kapcsán, elsősorban mégsem a bemutatott könyvről szóljak, hiszen Barna barátom könyve sem csupán önmagáért született, nem öncélból. Ugyanis ez a könyv is eszköz. Eszköz küzdelemünkben, melyet közösségünk immáron kilencven éve folytat a puszta létért, jelen esetben -szűkebben véve- az anyanyelvhasználat jogáért.
A román hatalom, az 1919-es megszállás óta, minden erejével azon van, hogy a megszerzett területeken ne legyenek magyarok. Mindenkor, a végletekig kihasználta erre a kül- és belpolitikai helyzet adta lehetőségeit. Erdélyben kilencven éve etnikai tisztogatás zajlik. Jelenleg is! A németeket már „kitakarították”. Hiszen nem csak az az etnikai tisztogatás, mikor egy népet legyilkolnak, vagy fegyverrel elűznek a földjéről... Volt erre itthon is elég példa 1919-20-ban vagy 1944-ben. Ezt aktív etnikai tisztogatásnak hívnám. Nyilván, a második világháború óta erre lehetőség nem kínálkozott (...pedig van egy olyan érzésem, már csak a balkáni háborúk okán is, hogy alkalom adtán nem haboznának nálunk sem).
|
Várünnep - Nagy József Barna írása |
|
2010.07.07. 20:01 |
A Partiumi EMI tiszteletbeli elnökének írása a hősökről, s a méltatlan utódokról....
1660. augusztus 23-át írtak a naptárak, már negyvenkét napja dúlt a harc a váradi várban. A
bástyákon és a falakon hatalmas réseket ütöttek a török ágyúk. Mindenütt por, romokban heverõ házak, sebesültek jajgatása, a falakon belül és kívül is, végig a várárok mentén hullák hevertek, orrfacsaró bûzt árasztva az augusztusi hõségben. A magyarok között alig volt már olyan, akit ne ért volna golyó. Férfiak, asszonyok, gyerekek, mindannyian a váradi dombokat lesték, hátha feltûnnek végre a felmentõ csapatok, hátha elindul a vár alól a török sereg. Nézték a dombokat, és nagyon fájt a szívük. Fájt a szívük a Körösért, a városért, a várért, a várbéli gyönyörû templomért, a királyszobrokért, a szõlõhegyekért, magyar hazájukért. Fájt a szívük a vár mellett lerombolt otthonaikért, az ifjúságukat, életüket jelentõ kis világért, mert szinte mindnyájan itt születtek, a vár melletti békés magyar falvakban. Úgy itta a szemük a tájat, mintha tudták volna, utoljára látják életükben ezt a gyönyörû, Váradot körülölelõ vidéket. A várvédõ magyarok fáradtan, izzadtan, sebesülten, reménytelenül húzódtak meg a bástyák árnyékában. Nézték a vidéket, nézték a hatalmas török tábort. Vártak és figyeltek. Még fülükben csengett parancsnokuk biztató szava: .Hazánkat, édes lakóhelyünket vérünk hullásával is oltalmazni igyekezzünk. Az magyari jó hírnek, névnek, szegény megromlott hazánk becsületinek, méltóságának is megfelelni ekképpen találtatunk...
|
EMI: „Az árulók Váradon is meg fognak bukni” |
|
2010.06.17. 19:33 |
|
Nagyvárad – Második alkalommal gyújtottak Nagyvárad egyik legmagasabb pontján, az Almás hegy dorongosi dűlőjén T-betűt az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének tagjai, így emlékezve meg a magyarságra kényszerített trianoni békediktátumról.
A résztvevők péntek este a vasúti állomás egyik gyalogos hídjánál gyülekeztek, ahonnan közösen indultak a mintegy negyven perc távolságra lévő dombtetőre, melynek megközelítése, illetve meghódítása az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően igazi kihívásnak bizonyult. Ez azonban nem riasztotta el a megemlékezni vágyó, mintegy negyven nagyváradi ifjat. A dombtetőre érve tíz óra körül Lovassy Cseh Tamás, a szervezet váradi vezetőjének köszöntőjével kezdődött a megemlékezés, aki Reményik Sándor Mindent felírunk! című versét szavalta el.
„Nem felejtünk”
Kifejtette: az 1919-ben keletkezett műben átérződik az a fájdalom, amit a trianoni békediktátum aláírásának napján, azon a kilencven évvel ezelőtti, hasonlóan esős, pénteki napon Reményik érezhetett. Nem az a feladatunk, hogy szomorkodjunk, hanem az, hogy végre talpra álljunk. Egyenként kell megvívni a magunk harcát annak érdekében, hogy ez bekövetkezzen, mondta, majd hozzátette: „Igyekezetünk és az, hogy évről évre egyre többen és többen vagyunk, azt igazolja, hogy a történelmi Magyarország nem halt meg”. A másik felszólaló, Csomortányi István elmondta: „A magyar szimbólumrendszerben a lángoló T betű a békediktátumnak jelképévé vált. Várad egyik legmagasabb pontján Versailles felé nézve ez a betű legfőképpen azt szimbolizálja, hogy nem felejtünk. Nem felejtjük az igazságtalan, ránk kényszerített békediktátumot és azt sem, hogy ez az ügy a mai napig nincsen lezárva. Addig, ameddig minden magyar közösség ki nem vívja az önrendelkezését addig nekünk dolgunk van. Akkor gyógyulhatnak csak be a Trianon ütötte sebek, ha ez megvalósulna.”
Éles bírálat
Beszédében élesen bírálta az árulóknak nevezett Bihar megyei RMDSZ vezetőségét, akik - Csomortányi elmondása szerint - egy éve még az EMIt rianoni megemlékezése kapcsán azt nyilatkozták, hogy nem kellene Magyarországról importálni a szélsőséges nacionalizmust, míg ma már maguk is trianoni megemlékezést tartanak. „Divatja van ma a nemzeti gondolkodásnak, de ez ne tévesszen meg senkit. Mert árulók ugyanúgy, mint azok, aki Magyarországon csúfosan megbuktak. És meg fognak bukni Váradon, sőt egész Erdélyben is.” – fogalmazott Csomortányi István. Beszédét nagy taps kísérte. Végül fellobbant a fából összeácsolt, a tavalyinál is nagyobb T betű, melynek fényénél sokáig szótlanul álltak a fiatalok.
Mészáros Tímea |
Utcanevek: folytatja az EMI és az EMNT |
|
2010.05.27. 08:32 |
|
Újabb magyar utcanévtáblákat szerelt fel közös akcióban az EMNT és az EMI nagyváradi szervezete
Nagyvárad - Nem szabad hagyni ezt az ügyet - véli az EMNT és az EMI. Éppen ezért ma újabb magyar utcanévtáblákat helyeztek ki Nagyváradon. Mint mondták, bárki kérésére készítenek névtáblákat, akár fel is szerelik azokat.
Újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet az Erdélyi magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ma Nagyváradon. Mint ismeretes, régóta napirenden van - és egy ideje magyar-magyar botrányok, hangulatkeltés ürügye is - a magyar megnevezések témaköre. Mindazonáltal az EMI és az EMNT továbbra is a régi magyar megnevezések újbóli használatának híve - tudatták tegnap, hozzátáve, hogy nem tántorodtak el ettől az elképzeléstől, sőt, fontosnak tartják a magyar nevek feltüntetését.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
