Előadás a madjarokról |
|
2009.09.24. 21:00 |
|
2009 szeptember 25-én tart előadást Bíró András antropológus, humángenetikus, a tízezreket megmozgató Kurultaj rendezvény egyik főszervezője. Az előadás témája a kazakisztáni rokon nép, a madjar felfedezése, iletve az ehhez kapcsolódó Kurultaj megszervezése. A helyszín a Partiumi Egyetem díszterme, az időpont délután 6 óra. A belépés ingyenes. Szeretettel várunk mindenkit.
|
Biciklitúra az Érmellékért |
|
2009.09.15. 10:25 |
|
Biciklitúra az autonómiáért
 Harmadik alkalommal pattant kerékpárra tegnap reggel a váradi bazilika előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének tucatnyi tagja. Céljuk, hogy az Érmelléken át egészen Érmihályfalváig karikázva az idén is felhívják a civil szféra és a politikum figyelmét az itt élő magyarság önrendelkezési jogára, az Érmellék áldatlan helyzetére, valamint a lehetséges megoldásokra.
„1940-ben, szeptember 6-án vonult be a magyar honvédség Nagyváradra. Ezzel az időponttal kötöttük össze immár hagyományossá vált, figyelemfelkeltő akciónkat, mivel ezt sem civil, sem politikai szervezetek nem vállalták fel. Azért járjuk be éppen az Érmelléket, mert Székelyföld mellett ez egyike azon területeknek, ahol többségben él a magyarság, és ezért a vidék sajátos jogállásának a kérdését indokolt felvetni” – összegezte Barta Béla, az EMI alelnöke. Mint hozzáfűzte, Székelyföldhöz képest itt mind gazdasági, mind kulturális, szellemi vonatkozásban rosszabb a helyzet.
Mivel az egyik drótszamár meghibásodott, a csapat kisebb késéssel, az indulás időpontjaként kitűzött 9 óra helyett azután tizenöt-húsz perccel vágott neki az Érmihályfalváig tartó, közel hetven kilométeres útnak. A fiatalok minden településen megálltak, plakátokat ragasztottak ki, és szórólapokat osztogattak. A szórólapokon pontokba szedve taglalták, mit jelent az érmelléki magyaroknak az önrendelkezés. Például:„Minden nemzeti közösség számarányának megfelelően vesz majd részt a döntéshozó és végrehajtó hatalomban; az Érmellék minden magyar lakója anyanyelvén fordulhat a különböző hivatalokhoz, és magyar nyelven kap választ akár szóban, akár írásban; az érmelléki magyarok adóinak 90 százaléka helyben marad – ma az adók fele sem marad az önkormányzatoknál; az Érmellék fejlesztéséről, a pénzforrások felhasználásáról a helybeliek döntenek majd, és nem Bukarestből diktálnak nekik;” stb. Az EMI-sek hangsúlyozták, az önrendelkezés biztosítása az egyetlen esélye a magyarság megmaradásának és az Érmellék fejlődésének.
A kora délután Érmihályfalvára érkezett csapatot kísérő gépkocsi hozta vissza a bringákat a megyeszékhelyre, az akcióban részvevők pedig vonattal tértek haza.
Sükösd T. Krisztina, Reggeli Újság
 http://www.dunatv.hu/musor/videotar
http://erdely.ma/autonomia.php?id=57390&cim=biciklitura_az_autonomiaert
|
18000 látogató az EMI táborban |
|
2009.08.10. 12:25 |
|
Tőkés kiborult az EMI-táborban, miután pálfordulásáról kérdezték
Autonómia, rendszerváltás, Trianon, „magyar összefogás”, emberi jogok, Rongyos Gárda és nemzetstratégia – néhány, az EMI-táborban szombaton és vasárnap elhangzott előadások témái közül. A szervezők számításai szerint bőven meghaladta a részvétel a tavalyi arányt: vasárnap délután közel 18 ezerre becsülték (napi bontásban) az addigi táborozók számát.
A szombati nap A székelyföldi autonómia a helyi önkormányzatok tükrében című előadással kezdődött, melyre több erdélyi magyar településvezető volt hivatalos, az RMDSZ-es polgármesterek (Antal Árpád, Bunta Levente és Péter Ferenc) azonban két nappal korábban visszamondták részvételüket. Árus Zsolt moderátor szerint konstruktív beszélgetésre készültek, arról értekeztek volna, mit tudnak tenni az autonómia ügyében az önkormányzatok, de az RMDSZ-es városvezetők ebben sajnálatos módon végül mégsem vettek részt. Jelen volt viszont Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere és Rácz Károly, Kézdivásárhely vezetője, akik egyebek mellett arról beszéltek, hogyan használják ki a kétnyelvűséget biztosító jogszabályokat, és miért tartják fontosnak a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett Székely Önkormányzati Nagygyűlésen való részvételt.
Déltől a Tőkés László 2007-es függetlenként való indulását támogató „hatok” vezetői ismertették álláspontjukat, és próbáltak választ találni a hogyan tovább kérdésére. Tőkés László, bár szerepelt a műsorfüzetben, nem jelent meg. Toró Tibor EMNT-alelnök szerint nem beszélhetünk pálfordulásról Tőkés László esetében, aki „nem adta fel elveit”, hiszen „egy következetes rendszerváltás állomásai voltak ezek”, nem úgy kellene tehát tekinteni, mint egy nemzetárulókkal való megállapodásra.
Szász Jenő MPP-elnök paktumnak nevezte a megállapodást, de reményének adott hangot, hogy előbb-utóbb lesz tényleges összefogás. Mint később kifejtette, ezt az RMDSZ-szel kötendő koalíció formájában tartja elképzelhetőnek. Véleménye szerint meg fog halni az a Markó-doktrína, mely szerint nincs élet az RMDSZ-en kívül, és le fognak ülni egy megerősödött MPP-vel.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke azt tisztázta, miért nem vesznek részt az „összefogás” nyomán létrejött Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon. Izsák Balázs két okot nevezett meg. Az egyik: az SZNT közképviseleti testület, amely nem „léphet be” ilyen szervezetbe. Olyan lenne ez, mintha egy ország parlamentje belépne egy valamilyen szervezetbe – mutatott rá. De nem is fér meg szövetségben az autonómiaellenesség az autonómia következetes képviseletével – nevezte meg a másik okot. Ha az RMDSZ változtat a politikáján, nem az autonómia ellen dolgozik, hanem érte, akkor lehet megállapodás, de az EMEF dokumentuma nem is tartalmaz erre vonatkozó tételt – szögezte le Izsák Balázs.
Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület egyik vezetője elmondta: szervezeteik támogatták Tőkés László RMDSZ-es színekben való indulását, Soós Sándor EMI-elnök viszont azok közé tartozott, akik nem kapcsolódtak be az RMDSZ-szel való kiegyezésbe. Támogattuk volna az összefogást, ha mindegyik szervezet része lett volna, de így kimaradtak belőle, a kampányban sem segítettünk – tisztázta Soós. Fontosnak tartotta ugyanakkor az egykori hatok közötti párbeszédet, mely megszűnt Tőkés László bejutása után, s hozzátette: reméli azt is, hogy az EP-képviselő leül tárgyalni a Jobbik képviselőivel, mert az EP-ben csak közösen lehet nemzeti ügyeket képviselni.
Szóba került a romániai elnökválasztás ügye is. Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács álláspontja szerint a szavazólapok érvénytelenítésével lehet közölni azt az üzenetet, hogy a székelyek nem hajlandók elnököt választani Romániának, amíg nem választhatnak elnököt Székelyföldnek. Ehhez csatlakozott az MPP is, Toró Tibor viszont nem találja jó ötletnek. Bardócz Csaba szerint Kelemen nem az az ember, akiben meg tudnak bízni, Soós Sándor pedig úgy érzi, semmi közünk ahhoz, mi zajlik Bukarestben, hiszen „az külföld”.
A kerekasztal-beszélgetés után Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mutatta be az MVSZ Igazságot Európának címet viselő petícióját. Az előadás címe A trianoni és a párizsi békediktátumok tarthatatlanságáról volt, az elnök pedig kijelentette: a trianoni béke felülvizsgálata nem tűr halasztást, s addig nem lesz béke Európában, amíg nem rendezik ezt a kérdést. Patrubány Miklós reméli, előbb-utóbb lesz olyan politikai erő, mely felvállalja ezt az ügyet, s örömének adott hangot, amiért a Jobbik máris „bejelentkezett” erre.
Kisebb botrány kísérte az esti (a '89-es ún. rendszerváltásról szóló) beszélgetést, melyen Wittner Mária országgyűlési képviselő, Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának elnöke, Gazda Árpád újságíró, valamint Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök vett részt – és megjelent Tőkés László is. Az EP-képviselőtől egy hölgy megkérdezte, miért nem volt jelen az „összefogásról” szóló beszélgetésen, és miért fogott kezet a két évvel ezelőtt éppen általa Farkaslakán Gyurcsányhoz hasonló erkölcsi hullának nevezett Markó Bélával, mire Tőkés László felelősségre próbálta vonni a kérdezőt megtapsoló hallgatóságot. Miért kell egy ilyen kérdést megtapsolni? Mi megtapsolnivaló van egy ilyen kérdésben? – tette fel összesen hét alkalommal a kérdést a vele szembe ülő embereknek, majd „vércse típusú támadásnak” nevezte a kérdést. Végül azt válaszolta: „hetekkel ezelőtt” jelezte, hogy nem lesz ott délelőtt, de a tábor szervezői „ezt valamiért elhallgatták”. Azért nem vett részt a beszélgetésen, mert szerinte Szász Jenő „nem demokratikusan és nem szabályosan választatott meg a gyergyói kongresszuson”, s „egy illegitim vagy félig legitim vagy bizonytalan legitimitású elnökkel nem megy el egy asztalhoz ülni”. Majd ha ez változik, szívesen eljön – ígérte meg. Hozzátette: nem mondta Markó Béláról, hogy erkölcsi hulla „úgy, ahogy azt a felszólaló hölgy idézte”. A közös indulásról azt tartotta fontosnak elmondani, hogy 2006 óta harcolnak a „magyar összefogásért”, de az 2007-ben nem jött létre, azért került sor az egyéni indulásra. „Én akkor is Tőkés László maradok, ha egyedül indulok a választáson, és akkor is, ha szeret az MPP és annak vezetője, és akkor is, ha nem” – fogalmazott. Azt állította egyébként, hogy az MPP 70%-a támogatta az RMDSZ-listán való indulást, „csupán Szász Jenő és szűk köre és néhány helyszín nem”.
Vasárnap Jankovics Marcell tartott előadást Magyar kultúrtörténet címmel, majd nemzetstratégiáról beszélgetett Csép Sándor és Lovas István újságíró, valamint Délvidéki S. Attila író. Itt leginkább a jövőbeli lehetőségeinkről volt szó, és téma volt a majdani új magyar kormány |
Dübörög az EMI tábor! |
|
2009.08.03. 14:37 |
|
Még két nap, és megkezdődik az ötödik EMI tábor, még több színvonalas előadással, és koncerttel , a nemzeti radikalizmus jegyében. Az EMI Bihari szervezete plakátolással hívta fel a figyelmet Erdély, és Partium legnagyobb nemzeti jellegű fesztiváljára
 |
A Városházán nem tudnak magyarul. A reakció: Si ce?? |
|
2009.07.08. 18:39 |
|
A nagyváradi városházán továbbra sem biztosítanak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, állapították meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetének képviselői. Közölték továbbá: május 21-én írásbeli jegyzéket adtak át a polgármesternek, illetve a gazdasági igazgatóságnak, melyben azt kifogásolják, hogy bár egy 2006-ban kelt tanácshatározat szerint a váradi utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni a köztér típusának megnevezését (utca, tér, park stb.), a rendelkezést mindmáig nem ültették gyakorlatba, bár a törvény szerint az ilyen jellegű beadványokra 30 napon belül válaszolni kell.
„Kijelenthetjük, hogy a nagyváradi városházán nincs semmiféle magyar nyelvű ügyfélszolgálat” – állapították meg az utóbbi napokban az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi, illetve megyei szervezetének vezetői és tagjai. Csomortányi István, Barta Béla és Lovassy Cseh Tamás azért látogatta meg az intézmény ügyfélszolgálati részlegét, mert egy májusban kelt beadványukra jóval a törvény szabta határidőn túl sem érkezett válasz. Csomortányi István elmondta: az ügyfélszolgálat irodájába azzal kellett szembesülniük, nemhogy nincs semmiféle válasz a beadványra, nem találtak egyetlen ott dolgozót sem, aki beszélne magyarul, holott egy 2001-es törvény előírja az állampolgárok anyanyelv-használati jogát a közintézményekben.
Az EMI-tagok megtudták: az iroda 12 alkalmazottja közül ketten beszélnek magyarul, ám egyikük szülési szabadságon van, a másiknak pedig külön irodája van a városháza emeletén. „Amikor megpróbálták lehívni, az volt a válasz, miért nem megyünk fel mi” – méltatlankodnak az ifjak. Az emeleti irodában sem kaptak egyébként választ kérdéseikre, azonban megígérték nekik, hogy péntekig reagálnak beadványukra az illetékesek.
Tegnap már kifejezetten azzal a céllal látogattak el az ügyfélszolgálathoz, hogy panaszlevelet nyújtsanak be, előző nap ugyanis az ott dolgozó hölgy ezt tanácsolta nekik. A panaszlevelet kifejezetten Ilie Bolojan polgármesternek címezték. Röviden vázolják benne a helyzetet, majd pontokba fogalmazva közlik, szerintük mi volna a megoldás. Immár két beadványukra várnak mielőbbi választ, s ez annak bizonyítéka, hogy a magyar nyelvű ügyfélfogadást jelenleg a váradi városházán nem oldották meg.
Kérik, hogy a jövőben két olyan személyt alkalmazzanak az irodában, aki felsőfokú magyar nyelvvizsgával rendelkezik, tehát a közigazgatási szaknyelvet is jól ismeri. Azt is kérik a polgármestertől, hogy a városházán használatos formanyomtatványok magyar nyelvű példányaihoz is lehessen hozzájutni. Panaszlevelükhöz csatolták az intézményben tapasztaltak leírását.
A helyi EMI-szervezet május 21-én nyújtotta be írásbeli jegyzékét a polgármesterhez, illetve a gazdasági igazgatósághoz, melyben azt kifogásolják, hogy bár egy 2006-ban kelt tanácshatározat szerint a váradi utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni a köztér típusának megnevezését (utca, tér, park stb.), a rendelkezést mindmáig nem ültették gyakorlatba.
A törvény előírásai szerint közintézményhez benyújtott írásbeli beadványra harminc napon belül kell választ kapnia a lakosnak, ezzel szemben az EMI-tagok negyvenhét napig vártak, mielőtt érdeklődtek volna – mesélte Lovassy Cseh Tamás, a városi szervezet elnöke.
(Krónika)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
